Egy 2018-as felmérés szerint a magyar lakosság 60 százaléka videójátékozik rendszeresen. A közhiedelemmel ellentétben nem csak a tizenévesek játszanak, és bár a 18–25 év közötti korosztály 66 százaléka érintett, az ennél idősebbeknek is több mint a fele szokott videójátékozni.
Valószínűleg a legtöbben kapásból fel tudnánk sorolni egy csomó indokot, amiért nem jó túl sokat a konzol előtt ülni. Épp ezért meglepő, hogy a videójátékoknak ezek mellett vannak olyan hatásai is, amik az előnyünkre válhatnak.
A szórakozás és a kikapcsolódás mellett a játékok többsége lehetőséget teremt arra, hogy az emberek egymással – egy virtuális közösséggel – kapcsolatba lépjenek, miközben egy közös küldetés végrehajtásán dolgoznak. Az elmagányosodás a kényszerű otthon maradások miatt most a korábbiaknál is nagyobb mértékben van jelen a társadalomban, így a játék egyfajta eszköz lehet arra, hogy kapcsolatot teremtsünk másokkal. Kutatások eredményei szerint a videójátékok fejlesztik a kognitív képességeinket, bár az egyelőre nem világos, hogy ezeket később az offline világban is ugyanolyan hatékonysággal tudjuk-e alkalmazni, mint online.
Negatívumok
A rendszeresen videójátékozók körében nagyobb eséllyel alakulnak ki ízületi sérülések, gyulladás vagy zsibbadás. Amennyiben ezek a problémák kezeletlenek maradnak, akár maradandó károsodás is keletkezhet. A kéz, a kar, gyakran a könyök sérülése a videójátékosok körében igen elterjedt, ugyanis bármennyire is szeretnénk, az emberi testet nem arra tervezték, hogy folyamatosan videójátékozzon.
Talán a fenti problémánál is egyértelműbb, hogy a rendszeres videójátékozás a legtöbb esetben elhízással jár. Ha ugyanis naponta órákat töltesz a gép előtt, nagy eséllyel nem sokat mozogsz, sőt egyes kutatások szerint a videójátékozás megnövekedett táplálékfogyasztással is jár. Az eredmények szerint vagy a teltségérzet érzékelése romlik, vagy arról lehet szó, hogy a videójátékokkal járó mentális stressz aktiválja az agyi jutalmazóközpontot, ami fokozott táplálékfelvételhez vezet.
Ha ez nem lenne elég, sok játékos gyakran látásproblémával is küzd. A leggyakoribb ezek közül a szem megerőltetése, ami fejfájáshoz és koncentrációs zavarokhoz vezethet, de nem ritka, hogy a látás romlása is a sok gépezésre vezethető vissza.
A testi problémák mellett gyakran jelentkeznek pszichés zavarok is, mint például a játékfüggőség. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy a videójáték-függőség önálló betegség-e, az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint azonban mindenképp érdemes komolyan venni a dolgot. A társaság definíciója alapján akkor beszélhetünk videójáték-függőségről, ha egy 12 hónapos időszak alatt az alábbi kilenc kritériumból legalább öt jellemző ránk:
- megszállott videójátékozás;
- elvonási tünetek jelentkezése;
- tolerancia kialakulása (az illetőnek egyre több játékidőre és/vagy intenzívebb ingerekre van szüksége);
- érdeklődés elvesztése egyéb tevékenységek iránt;
- a játékra fordított idő és energia lekicsinylése;
- a társas kapcsolatok romlása;
- játék a szorongás, negatív hangulat elkerülése érdekében;
- kontrollvesztés;
- a játék folytatása a pszichés problémák ellenére.
A rendszeres játszás következtében kialakulhat továbbá alvászavar, depresszió, agresszió és szorongás, a konkrét összefüggéseket azonban még vizsgálják. Felmerült az is, hogy a videójátékokban tapasztalt agresszió hatására a fiatalok az offline világban is erőszakosabbá válhatnak, érzelmi problémákkal küzdhetnek.
Az arany középút
Mint sok más olyan tevékenység esetében, amik előnyeik mellett károkat is okozhatnak, a mértékletesség a kulcs. A videójátékozásból származó egészségkárosodás a legtöbb esetben orvosolható, ha nem is kerülhető el teljesen, de kialakulásuk kockázata nagyban csökkenthető, ha korlátozzuk a képernyő előtt töltött órák számát, a fennmaradó időt pedig testmozgással és/vagy más közösségi tevékenységekkel töltjük.
Fontos, hogy a játékosok tisztában legyenek a felmerülő kockázatokkal, ismerjék meg, hogy milyen hatása lehet a kontrollálatlan videójátékozásnak. Védjék az ízületeiket, a mentális állapotukat, és pihenjenek eleget. A szem egészségének megőrzése érdekében ki lehet próbálni a 20-20-20 szabályt: 20 percenként 20 másodpercig nézz valamit, ami nagyjából 20 méterre van tőled.
