Tárgyalás egy avatárral: így forradalmasítja a mesterséges intelligencia a vezetői tréningeket

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A mesterséges intelligencia és a virtuális valóság segítségével jövőbe illő módon lehet fejleszteni a vezető készségeket – erről is lesz bemutató a AI Summit 2025 Budapest rendezvényen.

A mesterséges intelligencia (MI vagy angolul AI) és a virtuális valóság (VR) ötvözése új korszakot nyitott a coaching és a tréningek világában. Ma már olyan futurisztikus módszerekkel lehet a vezetők kommunikációs-, konfliktuskezelési- és tárgyalási készségeit fejleszteni, melyekről néhány éve nem is álmodtunk.

AI és VR: új korszak nyílt a vezetőfejlesztésben 

Dr. Jenei Ágnes VR-, bio- és neurofeedback tréner, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense arról beszélt a Díványnak, miért tekinthető forradalminak a mesterséges intelligencia integrálása a virtuális valóságba vagy kevert valóságba (MR). 

Dr. Jenei Ágnes VR-, bio- és neurofeedback tréner, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense

„Az agyunk az alapján dönti el, hol vagyunk, hogy milyen érzékszervi ingerek érnek bennünket – magyarázta Jenei Ágnes. – Felveszünk egy VR-szemüveget, és egy irodába kerülünk, ahol a partnerünk – egy AI-avatár – már vár, és egy pillanat alatt belekezdhetünk a gyakorolni kívánt interakcióba, melynek célja lehet egy üzleti tárgyalás, amelynek a végén kölcsönösen kielégítő megállapodás születik. Nem úgy vagyunk jelen a VR- vagy MR-szerepjátékban, »mintha« tárgyalást szimulálnánk, hanem ott vagyunk valós időben, és tárgyalunk: ez az igazi tapasztalati tanulás” – fogalmazott a szakember. 

A VR és AI integrációjával működő egyéni tárgyalás gyakorlását az NKE hallgatói tantárgyi program keretében végzik: 

Idézőjel ikon

virtuális irodákban, kávézókban, meeting roomokban találkoznak az AI által felturbózott virtuális partnerükkel, egy avatárral, majd a tárgyalás végén AI által adott, testreszabott értékelést kapnak.

Feladatuk, hogy versenyre keljenek saját magukkal, és pillanatok alatt egyre jobb eredményeket érnek el. A saját teljesítményre vonatkozó adatok birtokában mindenki le tudja mérni a fejlődését valós időben, és ez megsokszorozza a tanulási kedvet. Kész szerencse, hogy a virtuális, AI támogatta tárgyalópartner a nap 24 órában rendelkezésre áll.

Ágnes hangsúlyozza, hogy a VR önmagában is egy „felforgató” technológia, aminek sokrétű használatát nemcsak kutatja, hanem több éve alkalmazza csoportos problémamegoldást, kollaboratív döntéshozatalt fejlesztő vezetői tréningeken csapatjáték formájában. Ez minden létező szektorban komoly fejledősi lehetőséget jelent, például banktisztviselők, vadászpilóták, egyetemi- és közigazgatási vezetők, IT-szakértők, gyógyszergyártó cégek, médiaügynökségek számára Magyarországon és külföldön. 

Az AI Summit 2025 Budapest rendezvényen Jenei Ágnes AI & VR: Forradalom a vezetői készségek fejlesztésében címmel tart előadást. Az eseményen élőben is bemutatja, hogyan lehet tárgyalást gyakorolni, verbális és nonverbális kommunikációt, érveléstechnikát fejleszteni egy vezetői tréningen – mindezt a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia segítségével. A közönség azt is látni fogja, hogy értékeli az AI a tárgyalási teljesítményt, valamint azt, hogyan és mire használható fel a kapott értékelés, illetve a sok-sok strukturált adat. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.