A nyelv nem egy tankönyvekben lefektetett, merev szabályokból álló rendszer: állandóan változásban van, és lehet, hogy számodra a kalács vagy a szerda igazi, magyar szó, elárulhatjuk, ez nincsen így. Az Időutazók podcastban most a kommunikáció és a nyelvhasználat változásait járjuk körbe.
A nyelv tehát nagyon is élő anyag, egy dolog van, ami örök vele kapcsolatban: a benne éppen zajló változások egy részét sokan figyelik felhúzott szemöldökkel. Ez nem volt másként régen sem, csak most olyan kifejezések fölött értetlenkedünk néha, mint az am kaj (amúgy kajak), esetleg az azt adom. Anyelv nagyon is mai változásai mellett az abban egyidejűleg jól megélő rétegekről, a nyelvjárási szavakról és még sok másról is szó esik az Időutazók podcastban, melynek legújabb epizódját itt hallgathatod meg:
A nyelv egyetlen ember életében is változásokkal teli
Ahogyan egy csecsemő gügyögése, szótag-ismételgetése totyogókorra saját nyelvén ejtett szavakra és általunk hibás szerkezetűnek vélt mondatokra vált, végül kisgyermekkorra ideális esetben elérünk a szabatosan megfogalmazott, kerek és egyre összetettebb mondatokig, az nagyon jól megmutatja, milyen komplex és változó lehet a kommunikáció.
Arra nem emlékszünk, hogyan sajátítjuk el anyanyelvünket, azt viszont mindenki megtapasztalja idegen nyelv tanulása közben, hogyan von le téves következtetéseket a nyelvtani szabályokból időnként gondolkodásunk.
A gyerekekéhez hasonlóan „hibás” szerkezeteket mi is megalkotjuk nyelvtanulás közben, csak épp nem magyarul. Amikor egy óvodás lekapcsolítja a villanyt, este leöltözik, csak más nyelvi megnyilvánulások analógiájára gyárt kifejezéseket. Az ő nyelvhasználata segít betekintést nyernünk abba, milyen bonyolult is a helyes kommunikáció, ahogyan erről a podcastban is szót ejtünk.
Noob, pro, ez fullos – miről is van szó?
Amikor a nagyobb gyerekek szóhasználatáról esik szó, általában azon akadunk fenn, mennyi szlengszót és angol kifejezést építenek be a nyelvbe. Valaki lehet noob vagy pro, és ha nem vágod, miről van itt szó, az kajak gáz. Ha viszont őszinték vagyunk magunkkal, arra is rádöbbenhetünk, hogy kamaszként mi sem az Élet és Irodalom hasábjain olvasott kifejezéseket használtuk barátainkkal.
Ma kimaxolják a leveleket, emojikkal kommunikálnak, mert így egyetlen karakterben fejezhetnek ki akár komplex érzéseket, és fullosan értik egymást mindezekkel együtt,
amint az a podcastban is elhangzik.
Attól nem feltétlenül kell azért tartanunk, hogy majd később, felnőttként is csak így fejezik ki magukat – ezeknek a szavaknak egy része kikopik a szókincsből.
Egy nyelvet beszélünk – mégsem értjük egymást
A magyar nyelv érdekes kérdése a nyelvjárásoké. Amikor néhány évvel ezelőtt Reisz András meteorológus ízes beszédével hívta fel magára a figyelmet a köztévében, elgondolkodhattunk azon is, hogy bár szinte mindenki rokonságában akadnak olyan idősek és fiatalabbak egyaránt, akik tájnyelvet is beszélnek, a médiában ez nemigen jelenik meg. Újra meg újra rácsodálkozunk a tájszavakra, az egyes földrajzi tájegységekben használt szerkezetekre, ahogyan arról a podcastepizódban is szó esik. Hogy mit jelent rangosul öltözni, és mire gondolhatott az a kérdező, aki egyetlen főzőalkalmatosság fölött kérdezte azt, melyiken készüljön a vacsora, az is kiderül az Időutazók kommunikációról és nyelvhasználatról szóló legfrissebb beszélgetéséből.
Ha érdekesnek találtad témánkat, ajánljuk neked podcastünk korábbi epizódjait is!
