Eddig is komoly szabályozások védték a magyar vásárlókat a trükkös csomagolás és a zsugorinfláció ellen, de most még szigorúbb intézkedések léptek életbe. Július 20-tól már törvényben is kötelező a tájékoztatás, ha egy termék kisebb lett – de az ára nem változott. Aki nem figyel, akár több milliós bírságra is számíthat.
Évek óta visszatérő probléma, hogy a gyártók úgy emelik az árakat, hogy közben nem az árcédulán módosítanak, hanem a termék mennyiségén. Ezt hívják zsugorinflációnak (shrinkflation), és bár Magyarország már eddig is szigorúan lépett fel ellene, 2025. július 20-tól még egyértelműbb szabályok léptek hatályba – tájékoztat a Pénzcentrum.
Mostantól a jelenséget nemcsak kormányrendeletben, hanem törvényben is szabályozzák: a kereskedelmi és a fogyasztóvédelmi törvénybe is bekerültek az idevonatkozó előírások. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tájékoztatás kötelező, másrészt, hogy szankciókat is pontosabban meghatározták.
Mi számít szabályszegésnek?
Ha egy termék 2020. január 1. és 2023. július 1. között jelentősen csökkent mennyiségben került forgalomba az előző változatához képest, a kereskedő köteles volt erről látható módon tájékoztatni a vásárlót. Ez a kötelezettség akkor is fennállt, ha a terméket 2023. július és 2024. február között kezdték forgalmazni, és még mindig kapható.
Az érintett termékeknél két hónapig kötelező a figyelemfelhívás.
A 2024 februárjában hatályba lépett rendelet világosan előírta: amennyiben csökken a kiszerelés, a gyártó vagy a forgalmazó köteles a kereskedőt megfelelően, írásban tájékoztatni. Ez az alapkötelezettség most törvényi szintre emelkedett.
Hogyan ellenőrizhető mindez?
Az általános fogyasztóvédelmi hatóság jár el az előírások teljesítésének ellenőrzése kapcsán. A szabályok betartását a vármegyei és fővárosi kormányhivatalok végzik, mint általános fogyasztóvédelmi hatóságok.
Ha kiderül, hogy a kereskedő elmulasztotta a tájékoztatást, termékenként akár 1 millió forintos bírság is kiszabható.
Segítség a vásárlóknak: online adatbázis
A magyar szabályozás egyik legújabb lépése, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) létrehozott egy nyilvánosan elérhető online adatbázist, ahol a vásárlók termékkategóriák és márkák szerint is kereshetnek – így ellenőrizhetik, történt-e változás a kiszerelésben. Emellett a GVH árfigyelő rendszere is segít az egységárak összehasonlításában.
Magyarország nincs egyedül, ugyanis hasonló szabályok vannak érvényben más országokban is: többek közt Franciaországban, Olaszországban, Romániában és Ausztráliában. Franciaországban például 2024 júliusa óta kötelező az új kiszerelés jelölése, míg Olaszországban októbertől indul a szigorúbb csomagolási szabályozás.
A szakértők szerint nemcsak a szabályozás, hanem a vásárlói tudatosság is kulcsfontosságú. A vásárlóknak érdemes rendszeresen ellenőrizniük a megszokott termékek egységárát, illetve figyelni az online adatbázisokra. Ugyanis minél tudatosabbak a fogyasztók, annál kevesebb mozgástere marad a gyártóknak a trükközésre.
Ha kíváncsi vagy, milyen árucikkekkel kell óvatosnak lenned, ez a cikkünk is érdekelhet.
