Válás után hasonló tüneteket tapasztalhatunk magunkon, mint amikor túlélünk egy életveszélyes helyzetet. Vajon a szakítás is eredményezhet poszttraumás stresszzavart?
Azt mondják, egy kapcsolat vége mindenképpen veszteséggel jár, mindegy, ki vetett véget annak, vagy miért lett vége. Néha az élet egyik legnehezebb kihívása lehet, hogy feldolgozzuk a válást, ezért is tekinthető az egyik legsúlyosabb stresszhelyzetnek.
Életet veszélyeztető helyzethez hasonló a válás?
Tanulmányok kimutatták, hogy a kapcsolat felbomlását követően sok embernél hasonló tünetek jelentkeznek, mint azoknál, akik túléltek egy rendkívül stresszes helyzetet, akár olyat, amikor az életük is veszélybe került. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben azok, akik elváltak, hasonló tüneteket tapasztalhatnak, mint azok, akik megjárták a háborút, esetleg természeti katasztrófa, nemi erőszak vagy más, életet fenyegető esemény túlélői. Először a háborúból visszatért katonákon figyelték meg a poszttraumás stresszzavar (PTSD) tüneteit, és egészen az ipari forradalomig a katonák betegségének tartották. Ma már tudjuk, hogy nem kell háborúba indulni a PTSD kialakulásához vagy a PTSD-hez kapcsolható tünetek megtapasztalásához.
Mi is az a poszttraumás stresszzavar?
„Megterhelő életesemények (baleset, természeti katasztrófa, háborús élmény, szexuális bántalmazás) jóval a tényleges fizikai veszély elmúlása után is mély nyomokat hagyhatnak az áldozatban” – olvashatjuk a Semmelweis Egyetem oldalán. „A kifejezetten veszélyeztető helyzet után néhány héttel, hónappal vagy akár évekkel később jelentkező poszttraumás stresszzavar főbb tünetei: a személy a traumát visszatérő gondolatok, képek, hangok vagy álmok formájában újraélheti, és ezekhez nagyfokú feszültség, szorongás is társulhat. A személy szinte állandóan éber, és félelmei felerősödhetnek.
A traumával kapcsolatos gondolatokat, helyzeteket a legtöbbször elkerüli.
A megszokott tevékenységek iránti érdeklődése gyakran csökken, és elzárkózik a családtagoktól és barátoktól. A jövőre vonatkozóan reménytelenségérzése van, gyakran ingerlékeny, sokszor bűntudatot érez, és a koncentrálóképessége is csökkenhet. Előfordul, hogy alvásciklusa felborul, az ébrenléti időszakok megnőnek, és gyakran álmatlanság gyötri.”
A PTSD és a válás
A PTSD-diagnózis általában nem vonatkozik olyan körülményekre, mint a válás, munkahely elvesztése vagy sikertelen vizsgák. Sheela Raja klinikai szakpszichológus szerint a PTSD diagnózisához valami életveszélyes, de legalább a testi épséget fenyegető szituáció szükséges, ezért a válás maga nem okoz klasszikus PTSD-t. A válást követő tünetek azonban több hasonlóságot is mutatnak a poszttraumás stressz tüneteivel.
A válás vagy a különélés után fellépő poszttraumás stressztünetek a következők:
- Túlságosan negatív gondolatok önmagunkról vagy a világról.
- Túlzott önvád vagy mások hibáztatása.
- Csökkent érdeklődés a tevékenységek iránt.
- Elszigeteltség érzése.
- Ingerlékenység vagy agresszió.
- Üldözési mánia.
- Destruktív viselkedés.
- Koncentráció- és alvászavar.
A válási trauma befészkeli magát az ember tudatalattijába, majd visszatérő félelmekként és rossz emlékekként generálja a szorongást.
Más szavakkal, a válást átélt személy produkálhatja a betegség tüneteit. A tünetek úgynevezett „flashback”, azaz felvillanások formájában jelentkezhetnek, amely szintén jellemző a PTSD-ben szenvedő páciensekre. Mindez megnehezítheti a veszteségfeldolgozást és a továbblépést.
A válási traumák kockázati tényezői
Úgy tűnik, hogy bizonyos kockázati tényezők bizonyos típusú embereknél nagyobb valószínűséggel váltanak ki PTSD-t válás vagy szakítás után. Például bántalmazó kapcsolatoknál, amikor az áldozatnak valóban az élete foroghat kockán. A múltbeli traumák szintén kockázati tényezőt jelentenek a válás utáni PTSD kialakulásában. Dr. Susan Edelman pszichiáter szerint a múltbeli traumák miatt PTSD-ben szenvedőknél a kapcsolat felbomlása a poszttraumás stressz tüneteinek és a mentális jóllétnek rosszabbodásához vezethet.
Ha nehezen birkózunk meg a válás okozta veszteséggel, ne féljünk szakemberhez fordulni. Egy képzett terapeuta segíthet megérteni az érzéseinket; új megküzdési stratégiákat dolgozhatunk ki, amelyek egy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb élet felé terelnek minket.
