Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem sok jóhoz vezet, ha azt érzed, a pároddal az egyik nap utáljátok egymást, másnap pedig megint nagyon szeretitek a másikat. Bár kisebb intenzitással ez minden hosszú távú kapcsolatban felmerül, ha szélsőségekbe torkoll, a végén valóban megutálhatjátok egymást.
Hiába imádod a párodat, néha mégis az őrületbe kerget? Még ha erősen is hangzik így kimondva, valójában teljesen normális, átlagos dolog ambivalens érzéseket érezni a hosszú távú partner irányába dr. Steven Stosny mentális egészséggel foglalkozó szakember szerint. A baj akkor kezdődik, amikor ezek az ambivalens érzések túl erőssé válnak, és az emberek felosztják őket két exkluzív érzésre: a szeretetre és a gyűlöletre. Ha te is a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete történetébe illőnek érzed a kapcsolatodat, vagy azt érzed, a felé halad, akkor dr. Stosny szerint ezekre érdemes odafigyelned, hogy ne billenjen túlságosan negatív irányba a közös jövőtök.
Amikor egyszerre utálod és szereted a párodat
Nem csoda, ha a párod néhány szokását, viselkedésmódját szereted, míg másokat nehezen viselsz el tőle, hiszen két különböző temperamentum, metabolizmus, családi háttér, szokások és preferenciák találkoznak össze a kapcsolatotokban. A jól működő kapcsolatokban a jó túlsúlyban van a rosszal szemben. Ez érthető, hiszen ha több irritáló viselkedésformája lenne a másiknak, mint kellemes, akkor nem sokáig maradna együtt két ember. Azonban az talán meglepőbb, hogy a jónak mennyivel nagyobb arányban kell jelen lennie a kapcsolatban ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a rosszat: például az egymás felé irányított pozitív és a negatív élmények, kommentek 5:1-es aránya a legideálisabb, a pozitív rész javára.
Azonban egy hosszú távú kapcsolatban olyan erős ambivalens érzések is kialakulhatnak egymás iránt, amelyeket nehéz feloldani dr. Stosny szerint. Amikor túlságosan erőssé válnak a végletes érzések, akkor könnyen polarizált helyzet alakulhat ki, amelyben az egyik nap szerelemben telik, a következő pedig utálatban. Ha sikerül a jót és a rosszat összesítve nézni, akkor a másikkal kapcsolatos jó asszociációk túlnőhetnek a rosszon, fontosabbá válhatnak.
Viszont ha ezeket összeegyeztethetetlennek látják a felek, akkor a rossz élmények kapnak nagyobb hangsúlyt, mivel a szakember véleménye szerint a negatív élmények elsőbbséget kapnak az agyban történő feldolgozásban, mivel közvetlenebb módon hasznosak a túlélés szempontjából ezekkel foglalkozni előbb. (Egyes tanulmányok inkább a meglepetést okozó történéseket találták meghatározóbb emlékeknek, amelyeknél nem számított, hogy annak jó vagy rossz kvalitása volt-e.)
Hogyan jussatok ki az ambivalens érzések csapdájából?
Hogy ne kössetek ki ott pároddal, hogy meg vagytok győződve arról, hogy utáljátok egymást, mert szétválasztva látjátok a jó és a rossz pillanatokat, és a rossz pillanatok kerülnek hangsúlyba, dr. Stosny szerint erre a három dologra érdemes figyelnetek:
- Fókuszáljatok a szeretetre, hogy a családon belül mindenki, téged is beleértve, jól legyen. A negatív érzéseket próbáljátok együttérzéssel kordában tartani. Az egyeztetések alkalmával fókuszáljatok mindenki hosszú távú jóllétére, a viselkedés megváltoztatására irányuló kéréseknél is.
- A tetteid következménye szerint ítéld meg a viselkedésedet, ne a szándékod alapján. A tetteid minimalizálásának biztos jele, ha defenzívvé válsz, ahogyan annak is, hogy nem fogod fel teljesen a viselkedésed hatását. Amikor elkezded védeni az egódat és a szándékaidat, akkor elkerülhetetlenül a viselkedésed szeretteidre gyakorolt hatását is minimalizálod.
- Lágyíts az implicit ítéleteden. Megesik, hogy az emberi viselkedés érzelmi tónusát megfestik a tudatalattiban tárolt ítélet a másikról, még ha a tudatos szándék és szóhasználat szintjén ez nem is jelenik meg. Például amikor gyerekesnek, impulzívnak, kontrollálónak, önzőnek, felelőtlennek, kritikusnak, defenzívnek vagy bármi hasonlónak könyveli el valaki a másikat a fejében. Az ítélet lágyítása például történhet így: „A partnerem szorong, gyakran megpróbálja elrejteni a bűntudatát és a szégyenérzetét, ahogyan mindannyian próbáljuk ilyen vagy olyan módon. Lejjebb kell csavarnom az intenzitásomat, amikor megbeszélünk dolgokat, vagy viselkedésbeli változást kérek tőle. Megerősítő és biztató akarok lenni ahelyett, hogy hibáztató, vádaskodó vagy leértékelő lennék vele.”
Összességében tehát nem ritka dolog, ha egy kapcsolatban ambivalens érzések támadnak a pár tagjai között egymás iránt. Azonbankivirágoztathatják szerelmüket, ha a negativitást együttérzéssel tartják kordában.
