Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Engedélyezték a kéknyelv-betegség elleni oltás használatát Magyarországon. A szúnyogok által terjesztett fertőzés a lábasjószágokra veszélyes.
Amint arról az Agroinform beszámolt, az országos főállatorvos azonnali végrehajtással engedélyezte a kéknyelv-betegség elleni vakcinázást. A szakemberek úgy vélik, az oltás jelentős lépés lehet a járvány megelőzése, valamint a gazdasági károk mérséklése érdekében.
A hazánkban még 2014-ben azonosított 4-es típusú kéknyelv-betegség a fertőzés 24 altípusának egyike, melyet a törpeszúnyogok terjesztenek. A kéknyelv-betegség állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség. Egyaránt veszélyes a házi és vadon élő kérődző állatokra, így a juhokra, szarvasmarhákra, kecskékre és a szarvasfélékre is.
Már olthatnak a szúnyogok terjesztette betegség ellen
A betegséggel az állatok egymást között ugyan nem fertőznek, azonban a sok esetben tünetmentes hordozók nagy szerepet játszanak a vírus terjedésében, hiszen fertőzik a belőlük táplálkozó szúnyogokat. Az elmúlt évtized során a kontinensen korábban ismeretlen betegség hazánkon kívül többek között Franciaországban, Romániában és Bulgáriában is megjelent.
Hazánk déli vármegyéiben 11 éve azonosították először.
Visszafogott tünetekkel jár, de nagy kárt okoz
A kéknyelv-betegség súlyossága más lehet attól függően, mely fajokat érinti. Míg a juhok esetén általában súlyosabb tünetekkel, lesoványodással, vérzéssel, sántasággal, fekélyekkel, vetéléssel és akár halállal is jár, a szarvasmarhákat kevésbé viseli meg. A nevét adó, nyelvkékülést okozó jelenség pedig igencsak ritka. Az elhullási arány viszonylag alacsony, de a tünetmentes megbetegedés gyakori.
A betegség súlyos szövődményekkel járhat, ami komoly gazdasági károkat okozhat.
A betegség elleni oltást korábban csak különleges esetekben engedélyezték, ugyanis a kéknyelv-betegség a régi EU-s szabályozás értelmében azonnal felszámolandó betegség volt. 2021-ben ugyanakkor hatályba lépett az új uniós szabályozás, mely szerint a tagállamok maguk dönthetnek a mentesítési programokról, ez tette lehetővé, hogy Magyarországon most engedélyezhessék a megelőző célú oltást.
