Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mindannyiunknak ismerős lehet az eset, hogy beszélünk partnerünkhöz, barátunkhoz, és ő ahelyett, hogy a szemünkbe nézne, folyamatosan a telefonját bámulja. Ez az udvariatlanság 21. századi megfelelője, a phubbing, ami annyira új, hogy még nincs is magyar kifejezés rá.
Nem is annyira új jelenségről beszélhetünk, hiszen a Macquarie Dictionary (az ausztrál angol nyelv nagynevű szótára) kiadói még 2012-ben kezdtek bele egy PR-kampányba, melynek során megbíztak egy szakértői csapatot, hogy alkossák meg a kifejezést, ami „leírja azt a cselekedetet, amikor valakit figyelmen kívül hagynak egy társasági helyzetben azáltal, hogy a telefonjukat nézik ahelyett, hogy rá figyelnének”.
A csapat végül a phone (telefon) és a snubbing (figyelmen kívül hagyás) szavak összerántásával alkotta meg a phubbing kifejezést, még több, mint tíz évvel ezelőtt, azonban csak mostanában került bele a köztudatba.
A phubbing tulajdonképpen a legmodernebb módja az udvariatlanságnak, a különbség csupán annyi, hogy feltehetően nem mindenki azért csinálja, hogy megsértse viselkedésével a másikat. Egyszerűen csak annyira magába tud rántani minket a virtuális világ, hogy teljesen elfeledkezünk a körülöttünk lévő valóságról.
A phubbing nemcsak udvariatlan, de romboló is lehet
Több tanulmány is készült az elmúlt évtizedben a phubbing jelenségével kapcsolatban, azonban az eredmények alapján kijelenthető, hogy a tudományos berkekben még nem született egyöntetű válasz arra, hogy vajon a mobilok puszta jelenléte káros-e az emberi kapcsolatokra. Az viszont egészen biztos, hogy tud konfliktusokat szülni, ha a mobil fontosabb, mint a beszélgetőpartner.
Egy 2012-es tanulmány szerint az emberek nehezebben alakítanak ki jó minőségű kapcsolatokat másokkal, amennyiben a mobiltelefonjuk is ott van a képben. Ez még intenzívebb abban az esetben, ha párok beszélgetnek, és egyikük éppen egy nagyon személyes témát oszt meg a másikkal. Néhány évvel később azonban újra nekifutottak egy hasonló kutatásnak, ami már eltérő eredményeket mutatott.
2021-ben újabb tanulmány készült, ami kijelentette, a phubbing „áldozatai” kevésbé bíznak beszélgetőpartnerükben, féltékenységet és rossz hangulatot vált ki belőlük ez a jelenség. A szakemberek szerint a phubbingtól magányosabbá válhatunk a kapcsolatainkban.
Kiemelték, hogy az empatikusabb emberek sokkal sebezhetőbbnek bizonyultak, amikor phubbingot éltek át.
A phubbing gyakorlatilag egy kommunikációs akadályt képez a felek között, és itt nem csak romantikus kapcsolatokra kell gondolni, akár szülő és gyerek vagy barátok között is előfordulhat. Az érzelmi intimitást nagyban befolyásolja, hogy mennyire tudunk jól kommunikálni a másikkal, és a phubbingtól azt érezhetjük, hogy nem érdekeljük őt, elutasítva érezhetjük magunkat.
Ezért nem tudjuk abbahagyni a phubbingot
Már szinte észre sem vesszük, ha phubbingolunk, mivel ma már többen vannak, akik ez csinálják, mint akik nem. Ez főként a telefonfüggőség normalizálódásának köszönhető. Főként a Covid időszakában nyugodtunk bele abba, hogy sehogy máshogy nem tudjuk elütni az időt, csak ha a virtuális világban barangolunk. Ez olyannyira megszokott lett, hogy azután sem fejeztük be, hogy újra kiszabadultunk a valóságba.
Más magyarázata is van az abbahagyhatatlan telefonozásnak, ez pedig a FOMO (fear of missing out, vagyis félelem attól, hogy lemaradunk valamiről). Ma már gyakorlatilag percenként változik a világ, azt érezhetjük, ha nem vagyunk állandóan online, akkor lemaradunk valamilyen fontos eseményről. Pedig ez a valóságban nincs így, mindössze csak az addikció dolgozik, egyszerűen kialakult egy igény arra, hogy folyamatosan elárasszanak a virtuális ingerek.
Mi lehet a megoldás a modern udvariatlanságra?
Nem kell aggódni, erre is van megoldás. Arra is, hogy te hogyan hagyd abba, és arra is, hogy rávedd a másikat is a phubbing elhagyására. Fontos, hogy felismerd, mit csinálsz, ez minden esetben az első lépés. Utána meg kell találnod azt a módszert, ami számodra a legkivitelezhetőbb.
Van, akinek az a legmegfelelőbb, hogy kikapcsolja az értesítéseit, vagy szimplán lenémítja a telefonját, így nem kapja fel a fejét minden második percben, hogy vajon most épp miről marad le. Valamint a kísértés is kisebb, hogy a készülékén lógjon.
Másoknál az működik, hogy korlátozzák a mobilidejüket. Akár oly módon, hogy konkrét időkorlátokat állítanak be az alkalmazásokon, vagy csak szimplán megbeszélik magukkal, hogy akkor ők ettől eddig telefonoznak, utána már nem.
Az is hatékony lehet, ha elhatározod, amikor találkozol valakivel, egyszerűen nem veszed elő a telefonod, elrakod a táskádba vagy a kabátzsebedbe, és csak a találkozó végén veszed kézbe újból.
Másokkal talán egy kicsit nehezebb konszenzusra jutni ebben a kérdésben, de nem lehetetlen. Nagyon fontos, hogy rendesen kommunikáljuk, mi zavar bennünket. Pálfay Erzsébet mentálhigiénés szakember szerint,
ha megtorpansz a beszédben, amikor a másik a telefonjáért nyúl, az egy jó jel lehet. Ilyenkor hiába kéri, hogy folytasd, mert két helyre is tud figyelni, jelezheted, hogy te inkább megvárod, amíg befejezi, ezzel felhívod a figyelmét arra, hogy nem szeretnél a levegőbe beszélni.
A szakember kiemelte, a világ gyorsan változik, és mindenkinek tudnia kell alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, de az alapvető emberi kommunikációt nem szabad veszni hagyni.
Azt gondolom, hogy a phubbing ellen küzdeni kell, mert az, hogy figyeljenek ránk, az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet, amiről nem szeretnénk és nem is szabad lemondani
– hangsúlyozta Pálfay Erzsébet.
Ma már minden negyedik ember mobilfüggő. Ebből a cikkünkből megtudhatod, hogy te is közéjük tartozol-e.
