A tűzoltó készülék, vagyis a porral oltó az az eszköz, amelyet az embernek nagyon ritkán kell használnia, ha azonban szükség lenne rá, akkor fontos, hogy ezt helyesen tegye.
Van egy olyan tudnivaló, ami a tűzoltó készülék használatával kapcsolatban kevésbé magától értődő, így sokan nincsenek vele tisztában, vagy tévesen gondolják, hogy egy éles helyzetben hogyan is kellene vele eljárni. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útmutatójában önt tiszta vizet a pohárba.
Így kell a tűzoltó készüléket használni
A leírásban a szakemberek mindenekelőtt azt tanácsolják, hogy amennyiben lehetőséged van rá, tűz esetén feltétlenül kérj segítséget, és értesítsd a tűzoltóságot. Ha rendelkezel porral oltóval, akkor kiérkezésükig megpróbálkozhatsz a lángok megfékezésével. Ehhez az oltóanyagtartályon lévő címkét megnézve kaphatsz segítséget, amelyen magyar nyelvű kezelési és használati utasítás olvasható, és egy közérthető ábrával is el van látva.
Használat előtt mindig el kell távolítani a biztosítószeget, a portömlőt a tűz felé kell irányítani, majd a működtető kar lenyomásával megkezdhető az oltás. Ami sokak számára újdonság lehet, az az, hogy az oltóport nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni, felülről lefelé lassan haladva, vízszintes irányban is mozgatva, ezzel úgymond betakarva a tüzet.
Az égő anyag felé tartva a kiáramló oltópor az égő anyagot szétszórja, újabb tűzfészkeket létrehozva, ez nagymértékben csökkenti a tűz eloltásának esélyét.
Ha nem sikerülne eloltani a tüzet, csak késleltetni annak terjedését, hagyd el a helyiséget. Amennyiben a lángolást meg is szünteted, akkor sem lehetsz teljesen nyugodt, mert az égő anyagból visszamaradt parázsló, forró részek visszagyulladhatnak. Éppen ezért, ha eddig nem tetted volna, mindenképpen értesítsd a tűzoltóságot, a kiérkező egyenruhások így elvégezhetik a végleges oltást, és meggyőződnek arról is, hogy a tűz az esetleges rejtett részekre – mint például az álmennyezet, a padlás és a tetőszerkezet – nem terjedt-e át.
Nem szabad megfeledkezni a karbantartásról
A katasztrófavédelem arra is felhívja a figyelmet, hogy az MSZ EN 3 és MSZ EN 1866 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülékek karbantartását évente kell elvégeztetni. A felülvizsgálatról egy öntapadós matrica tanúskodik, amelyen olvasható a készülék utolsó és következő esedékes karbantartásának időpontja,
ennek hiányában az nem tekinthető üzemképesnek.
A készülékeket arra jogosult szakemberrel kell felülvizsgáltatni: az ellenőrzést és karbantartást csak a BM OKF regisztrációs számával rendelkező szervezet végezheti el. Az oltóanyagtartályon egy beütés található, amelyen a gyártási év és a próbanyomás időpontja olvasható. Általánosságban elmondható, hogy a porral oltók 20 évig használhatók.
A tűzcsap használatának is megvannak a maga szabályai
Magyarországon kétféle fali tűzcsap van használatban, száraz és nedves típusú. Az előbbi szekrényében a tűzoltáshoz használható szerelvények nincsenek, és a tűzcsap nyitásakor nem is jön víz belőle, ezért csak a tűzoltók tudják működtetni. A nedves fali tűzcsap szintén kétféle lehet. Az úgynevezett alaktartó tömlős kivitelnél a tömlő a tároló dobra van csévélve. Ez könnyen kezelhető, a tűzcsap nyitása után a tömlőt elegendő az oltáshoz szükséges távolságig kihúzni, majd a sugárcső nyitása után megkezdhető a beavatkozás.
A lapos tömlővel szerelt változatnál a tömlő behajtogatva vagy feltekerve van tárolva. Ezt a fali tűzcsap használata előtt 20 méteres, teljes hosszában ki kell fektetni a talajra. Ezután a tűzcsap és a sugárcső nyitását követően lehet hozzálátni az oltáshoz (de fontos, hogy a tűzcsapot kinyitni csak a lapos tömlő kifektetése után szabad).
„A tűz oltásánál a porral oltó készüléknél leírtak szerint járjunk el. Az elektromos és éghető folyadékok tüzeinél a vízzel való oltás csak korlátozottan alkalmazható!” – teszi hozzá a katasztrófavédelem.
Hogy miért rossz ötlet a lángoló olajat vagy zsírt vízzel oltani, arról itt olvashatsz bővebben.
