Transzgenerációs traumák: a gyógyulás a csend megtörésével kezdődik

Olvasási idő kb. 2 perc

Nemcsak a bőrünk tónusát, a szemünk színét vagy a testalkatunkat örököljük a szüleinktől. Ugyanígy hordozzuk a családunk történetét, a felmenőink traumáit is.

Transzgenerációs traumának azokat a traumákat nevezzük, amelyek nem érnek véget az egyénnél. Ehelyett észrevétlenül adjuk át a következő nemzedéknek. A jelenség lényege, hogy a traumát elszenvedő egyéneket követő generáció annak ellenére mutatja a traumatizáltság tüneteit, hogy saját maga közvetlenül nem volt áldozat.

Örökölt sors

A transzgenerációs trauma meghatározása nem könnyű. Gyakran rejtett családi minták felszínre törésében, máskor szorongás, depresszió, önértékelési problémák, öngyilkossági hajlam és más negatív megküzdési stratégiák formájában jelenik meg. A trauma ugyancsak jelentős hatással lehet az immunrendszerünk működésére is, hozzájárulhat például az autoimmun és más krónikus betegségek kialakulásához.

Nehéz megmondani, hogyan érhet véget a traumák generációkon át tartó átadása, de abban a legtöbb pszichológus egyetért, hogy a továbbörökítés elsődleges eszköze ismétlődően a hallgatás. Ahogy azonban a traumatikus tapasztalatokat továbbadhatjuk, ugyanúgy csökkenthetjük a generációs traumák következő nemzedékre gyakorolt hatását.

Kutatások eredményei szerint például az egyik legkézenfekvőbb megoldás a családon belüli nyílt kommunikáció. Amikor ugyanis a traumák túlélői őszintén beszélnek a velük történtekről, az nemcsak a saját gyógyulásukat segíti, de a környezetük számára is könnyebb a trauma feldolgozása. Az, ha nem beszélünk a problémáinkról, a gyerekekben a magány és az elszigetelődés érzését keltheti. Érzik, hogy valami van a levegőben, mégsem beszélhetünk róla. És bár a titkok mögött általában a védeni akarás szándéka húzódik, a gyereknek ebben az esetben a trauma mellett azt is el kell viselnie, hogy magára marad a terheivel.

Éppen ezért fontos, hogy beszéljünk a velünk történtekről. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy biztonságban vannak, bízhatnak a felnőttekben, akik gondoskodni fognak róluk. Amikor a szülők bizalmatlanok és haragszanak a világra, a gyerekek is megtanulják ezen a szemüvegen keresztül szemlélni a környezetüket, ami akadályozza a biztonságos és bizalommal teli kapcsolatok létrejöttét, valamint az egészséges önértékelés kialakulását is. Később további nehézséget okozhat a felismerés és a következményekkel való megküzdés.

Számos ember leéli úgy az életét, hogy ismétlődő, egészségtelen mintázatok vagy depresszió, szorongás, harag emészti őket, amik nem múlnak különböző terápiás beavatkozások hatására sem. A transzgenerációs továbbörökítést – annak minden következményével együtt – megelőzendő érdemes a traumát minél hamarabb, a közvetlenül érintett generációkban feldolgozni. Ez értelemszerűen nagyobb terhet ró az érintett túlélőkre, de csökkenti a továbbörökítés súlyosságát. Minden gyógyulás a csend megtörésével kezdődik.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért tör rád vasárnap esténként a szorongás

Vasárnap este sokaknál furcsa kettősség jelenik meg: a hétvége még tart, fejben azonban már a hétfő reggel zakatol. Ilyenkor a legkisebb feladat is óriási tehernek tűnhet, és hirtelen úgy érezzük, az egész életünket újra kellene tervezni.

Testem

Ha így írsz, nagyobb az esélyed a demenciára

Egy friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kognitív hanyatlás jele lehet az, ha valakinek változik a kézírása. Ha lassabban formálja a betűket, sokszor megáll, darabossá válik az írása, az utalhat a demencia kezdeti jelenlétére.

Világom

Megremegett a föld is: robbanás volt az USA fölött

Egy meteor robbant fel szombat délután az Egyesült Államok északkeleti része felett. A NASA szerint a tűzgömb Massachusetts északkeleti és New Hampshire délkeleti térsége fölött jelent meg, majd 64 kilométeres magasságban felrobbant.

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.