Mi leszel, ha nagy leszel? Ennél közhelyesebb kérdést elképzelni is nehéz, a választ mégis sokan még felnőttkorukban sem tudják pontosan, tizenéves fejjel, kevés élettapasztalattal és korlátozott rálátással a világra főleg nehéz átgondoltan megválaszolni. Pedig ez az a kor, amelyben a sokszor egész életet meghatározó döntést meg kell hozni.
Idén 126 449-en jelentkeztek a 2023 szeptemberében induló felsőoktatási képzések valamelyikére, de vajon ki hova és miért?
Megkérdeztünk néhány, fővárosi gimnáziumban érettségiző osztályokat tanító tanárt személyes tapasztalataikról azzal kapcsolatban,
- melyek a legnépszerűbb szakok,
- milyen érvek mentén döntenek mellettük a végzős diákok,
- mennyire figyelhető meg mindebben valamiféle divathullám, időszakos befolyásoló tényező, vagy
- inkább hosszabb távon tartó tendenciákról beszélhetünk-e?
A megfigyelések
Mónika, egy erős idegen nyelvi orientációjú, fővárosi gimnáziumban több nyelvet is magas fokon tanító nyelvtanár elmondta: „Tőlünk sokan a Corvinusra jelentkeznek nemzetközi tanulmányokra, elsősorban az elsajátított nyelvtudás(oka)t akarják így hasznosítani. Külföldre is jó néhányan készülnek tanulni, legtöbbször olyan szakra, amilyenre itthon is járhat(na): turizmus, vendéglátás. Van diákunk, aki koreai szakra megy, mert mint mondja, mindig is vonzódott a nyelvhez, de én úgy sejtem, hogy ez is, mint a japán szakra jelentkezés, részben az animekultusznak tudható be, azaz divathullám. Bár, ezek a fiatalok azt mondják, tolmácsok, fordítók akarnak lenni. De tudunk olyan diákunkról is, aki a Műszaki Egyetemre jelentkezett, ahova, saját bevallása szerint a Forma–1 iránti rajongása vezette.”
Krisztina, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanárként számos évfolyamot kísért már végig a továbbtanulás kapujáig, és minden évben több osztályt érettségiztet is, egy másik budapesti gimnáziumból arról számol be személyes tapasztalatait összegezve: „Az ELTE és a Corvinus nemzetközi tanulmányok, nemzetközi gazdálkodás szakja, az előző évek tendenciájába illeszkedve, továbbra is nagyon népszerűek. Úgy látom, közvetlenül utána még mindig a turizmus-vendéglátás, marketingmenedzser szakok következnek, főleg a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A kommunikáció szak szintén vonzó és közkedvelt választásnak látszik a fiatalok döntése alapján.” A magyartanár azt tapasztalja, a pszichológia szak sokaknak vágyálom, holott eléggé telített, s igen magas pontszám is szükséges hozzá. Orvosi, jogi, tanári pályára inkább csak elvétve, főleg hivatástudatból, gyerekkori vágyakat követve készülnek, meséli.
Edit, egy harmadik, ugyancsak budapesti gimnázium, szintén magyar nyelv és irodalom szakos tanára is hasonlót tapasztal: „A sok gazdasági, pénzügyi és informatikai vonal mellett néhányan elkötelezettségből, szakmai elhivatottságból vagy régi álmukat beteljesítve, segítő szándékkal a pszichológia vagy a gyógypedagógia felé orientálódnak, mások a tanári pálya, a kertészet vagy a jogtudomány felé, de ők mind messze kisebbségben vannak a nagy és népszerű gazdálkodási szakok jelentkezőivel szemben.”
A tények
A hivatalos statisztikák alátámasztják a szakma képviselőinek megfigyeléseit. A Corvinus Egyetemen messze a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment szak, melynek magyar nyelvű képzése az idén 1713, angol nyelven tanulható változata 801 jelentkezőt vonzott az alapképzés nappali tagozatára, államilag finanszírozottként. Emellett a nemzetközi gazdálkodás elsősorban angol nyelvű képzése is nagyon népszerű, ahogyan a nemzetközi tanulmányok szak is. Immár magyar nyelven sokakat vonz a gazdaságinformatikus, valamint a pénzügy- és számvitelképzés is, de jelentős számban jelentkeztek a kommunikáció és médiatudomány, valamint a vezetés és szervezés szakok magyar nyelven folytatható kurzusaira is.
Úgy tartják, a felvételi jelentkezéseket 3 tényező határozza meg alapvetően:
- a közoktatási rendszer, vagyis a lehetőségek és a kínálat,
- a felvételi eljárás változásai, amibe beleértendő a gyakorlati megvalósításhoz való hozzáférés, illetve
- az egyes foglalkozások társadalmi presztízséről alkotott képe a fiatalságnak.
A statisztika jól tükrözi a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekbe vetett reményeit és bizalmát a jelentkezőknek. Míg ugyanis a gazdálkodási szakokra sok száz fős érdeklődés van akár egyetlen egyetemen is, addig például az Eötvös Loránd Tudományegyetem német nyelv, irodalom és kultúra szakára mesterfokon és nappali tagozaton, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában együttesen(!) összesen 8 jelentkező volt. A legnépszerűbb szakok az ELTE-n is a nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, pénzügy és számvitel szakok, míg a 10 féléves, osztatlan képzésben tanulható tanári szakpárok lesújtó adatokat mutatnak. A kínálat igen gazdag, közel 900-féle tanári szakpárban, képzési modellben és finanszírozási formában tanulható képzéseire összesen 1796 jelentkező volt, vagyis a létező összes tanári szakpár minden változatára együttvéve alig volt több jelentkező, mint a gazdálkodás és management szakra csak a Corvinuson. Örvendetes tény viszont, hogy a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar általános orvos szakára ennél is többen, összesen 1845-en jelentkeztek. Szegeden is a gazdálkodási szakok mellett a kommunikáció és média, a kereskedelem és marketing, illetve a turizmus, vendéglátás a slágerszakok, s népszerű még a fogorvosi, a jogi és a pszichológusképzés is.
Ez összecseng a gyakorló tanárok azon tapasztalatával, hogy a továbbtanuló diákok többségénél a felsőoktatásba való jelentkezéskor a döntés meghozatalában a legfontosabb szerepet betöltő elvárás a későbbi anyagi biztonság megteremtésének ígérete.
