Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden orvosi leleted negatív, mégis azt érzed, valami nem jó, valamiért rosszul érzed magad a bőrödben. Tudod, hogy nem képzelődsz, mert érzed a fájdalmat, csak éppen az okát nem tudja senki. Ezeket a mentális problémából eredő fizikai fájdalmakat nevezzük pszichoszomatikus fájdalomnak. De vajon pontosan mi fáj akkor, amikor a lelkünk szenved?
„Őrült vagyok, vagy valóban van valami oka annak, hogy szenvedek?” – tesszük fel magunknak a kérdést, amikor már a sokadik orvosnál jártunk a panaszunkkal, és hiába minden kivizsgálás, a fájdalmat okozó problémát senki nem találja. Ilyenkor kell gyanakodnunk arra, hogy az elfojtott érzelmek, a személyes traumák, a stressz és a szorongás is képesek olyan fizikai tüneteket és panaszokat okozni, mint ha valóban szervi problémákkal küzdenénk.
Ami a lelkednek fáj, az fáj a testednek is
A pszichoszomatikus betegség elnevezés a test (görögül szóma) és a lélek (psziché) kölcsönhatásának zavarára utal. A pszichoszomatikus betegségek, azaz a test és a lélek megváltozott kölcsönhatásának mechanizmusai máig sok orvosszakmai kérdést rejtenek. A szakemberek leginkább úgy vélik, hogy legtöbbször valamilyen megoldatlan lelki vagy szociális probléma jelenlétére utalnak, ami testi tünetekben manifesztálódik.
A pszichoszomatikus jelenséget már az orvostudomány is elismeri. Elsőként Franz Alexander pszichoterapeuta számolt be róla az 1950-es években. Az amerikai orvos hét pszichoszomatikus betegséget állapított meg, melyek ismerten testi betegségek, de rájuk különösen jellemző a pszichés tényezők szerepe. Az eltelt évtizedek alatt a Franz Alexander által összeállított betegségek listája azonban jóval hosszabb lett.
Nézzük, melyek a jellemzően pszichoszomatikus betegségek!
Gyomor- és vastagbélfekély
Hányszor halljuk, hogy kilyukad a gyomrom az idegességtől, vagy nem veszi be a gyomrom ezt a hazugságot… A népnyelvben nem véletlenül születtek meg ezek az érzékletes kifejezések. A hasfájások egy jelentős része ugyanis funkcionális jellegű, ami azt jelenti, hogy a hátterében semmilyen szervi elváltozás nem mutatható ki.
Egyéb esetben azonban belgyógyászati vizsgálatokkal igazolható elváltozás áll a panaszok hátterében, habár gyakran megesik, hogy ilyenkor is többnyire jelentős szerepe van a lelki okoknak a betegség kialakulásában.
A pszichoszomatikus hasfájást és gyomorfekélyt a neheztelés, agresszió vagy harag váltja ki, főleg akkor, ha a valakitől megtagadták a segítséget, amikor szüksége lett volna rá.
A fekélyes vastagbélgyulladás pszichológiai oka az elfojtott harag, de a túlzott zárkózottság is lehet. Mindkét esetben jellemző, hogy valaki semmi esélyt sem lát arra, hogy a helyzete javulhatna.
A funkcionális hasfájás tünete lehet görcsös hasfájás, és az ezzel együtt járó hasmenés főként stresszes helyzetekben. A tünetek hátterében belső bizonytalanság, önbizalomhiány is állhat.
Az irritábilisbél-szindróma (IBS) szintén funkcionális zavar. Hasi fájdalom, puffadás, diszkomfortérzés és a székletürítés zavara kíséri. A bélrendszer fokozott érzékenységét a helytelen életmódbeli szokások, az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás is okozhatja, de kiváltója lehet az elhúzódó stressz és a halmozódó lelki problémák.
Csalánkiütés
A kellemetlen, viszkető tünet pszichológiai oka lehet a lelki érzékenység és a sértődékenység. Sok bőrbetegség hátterében az anyával való megromlott kapcsolat áll, ami lehet elhanyagolás és túlféltő rátelepedés is.
Csalánkiütést alapvetően bármilyen erős stresszinger kiválthat, de többnyire valamilyen traumatikus válásélmény előzi meg.
Az érintettek betegségét kiválthatja például az anya és gyerek elválása a szülés vagy a szoptatás után, a szülők válása, egy barátság megszakadása, egy kedves állat elveszítése, költözködés, szakítás az első szerelemmel vagy a szülői ház elhagyása.
Életünk során valamennyien szerzünk válásélményeket, de nem mindannyiunknál fejlődik ki bőrbetegséggel. Ez a reakció csak akkor lép fel, ha az érintett túlságosan érzékenyen reagál, túlterheli őt a helyzet, mivel a probléma számára megoldhatatlan, vagy legalábbis annak tűnik.
Asztma
Ha valaki nem tud levegőt venni, magától az élettől fél. Jellemzően sok asztmás ember csak nehezen szánja el magát döntések meghozatalára.
Az asztmát sokan az elfojtott sírás kifejeződésének tartják. Mivel a sírás nem megengedett, a hörgők, a tüdő jajgat, bömböl a beteg helyett.
A sírás elnyomása a kisgyermekkorban fejlődik ki rendszerint akkor, ha az anya elutasította, sőt büntette azokat az eseteket, amikor a kisgyermek sírással, jajgatással próbálta hívni őt. Az asztmás beteg a roham alatt lélegzetével együtt érzéseit is visszafojtja. Másrészt sok betegnél az önállóságra való törekvés, az autonómiaigény egyszerre van jelen a gyengédség, védettség iránti vággyal, és ez az ellentét belső konfliktust okoz. Az asztmás embernek súlyos problémája lehet a kéréssel, elfogadással is.
Magas vérnyomás
A magas vérnyomás kialakulásának hátterében számos ok található. A kiváltó tényezők közé sorolandó a genetika, idegrendszeri folyamatok, valamint a vese működésének zavarai. További rizikófaktor az elhízás, alkoholizmus, dohányzás, valamint a stressz.
De a magas vérnyomásnak lehetnek pszichológiai okai is, ilyenek elsősorban az érzelmi blokkok. A magas vérnyomással küzdő betegek elnyomják az örömeiket, a megoldatlan problémáikat pedig félresöprik a tudatalattijukba.
Az önuralom, sokak számára egy pozitív erény, azonban a túlzott elfojtás katasztrófát is eredményezhet.
Az állandóan kordában tartott érzelmek miatt a vérerek összehúzódnak, ezzel ellentétesen azonban a vér nyomása emelkedik, ez pedig akár szívinfarktushoz is vezethet.
Pajzsmirigy-túlműködés
A pajzsmirigy-túlműködés kialakulhat a túl sok jódbevitel miatt, de öröklődhet genetikailag is, illetve pszichoszomatikus betegség is lehet. Lelki oka a túlzott idegesség, feszültségérzés, hangulatingadozás, álmatlanság, szorongás, koncentrációs zavar.
A pajzsmirigy akkor kezd túlműködni, ha a szervezet veszélyt vagy extrém szituáció közeledtét érzi.
Az ezzel küzdő betegek általában túlzott felelősségtudattal bírnak és koraérettek. A tudatalatti félelem miatt mindent kontrollálni akarnak.
A pajzsmirigy-túlműködés leggyakoribb panasza a szapora szívverés, a magas vérnyomás, a hasmenés, fogyás, hajhullás, bőr- és körömeltérések, idegesség, ingerlékenység, álmatlanság, izzadékony bőr.
Ízületi bántalmak
Az ízületi fájdalomnak is lehetnek pszichológiai okai. Akik ettől a kórtól szenvednek, gyakran nagyon kritikusak a környezetükkel szemben, magasra teszik a morális mércét, és erősen sztereotipizálnak is. Elfojtott indulataik és folytonos haragjuk nem hagyja, hogy megbocsássanak másoknak, vagy hogy átalakítsák nézőpontjukat.
Annak, aki túl sokat nyüzsög, és nem tud határt szabni aktivitásának, nagyobb esélye van az ízületi megbetegedésekre.
Ilyenkor a szervezet felismeri, hogy nem engedjük meg magunknak azt a kikapcsolódást, amire szükség lenne, ezért fizikai akadályt generál, olyan fájdalmas tünetekkel jelez a testünk a pszichének, amivel kiköveteli a „felszabadulást”.
A blokkolt ízületek természetesen nem csak az ember általánosságban vett, feszült életmódjára utalhatnak. Sok esetben egy bizonyos élethelyzetre reagál testi tünetekkel a pszichénk. Ez egy védekezőmechanizmus, amivel azt üzeni a testünk, hogy a lelki feszültséget nem vagyunk képesek feldolgozni. Ilyenkor érdemes átgondolnunk, mi az az életünkben, amivel elégedetlenek vagyunk, milyen helyzet okozza a lelki konfliktust, és ezen gondok megoldására vagy megszüntetésére kell törekednünk.
Kinek lehetnek szomatikus tünetei?
Pszichoszomatikus tünetek bárkinek bármilyen életkorban jelentkezhetnek. Tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos körülmények között nagyobb valószínűséggel jelentkeznek szomatikus tünetek. Ilyen a kaotikus életmód, az érzelmek felismerésének és kifejezésének nehézségei, a gyermekkori elhanyagolás, aszexuális zaklatás, depresszió, személyiségzavarok, alkoholizmus vagy kábítószer-függőség, illetve munkanélküliség.
