Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nincs nő, akinek ne lenne véleménye a botoxról. Ismerjük a szót, sok mindent hallunk róla (jót és rosszat is bőven), van ismerősünk, aki próbálta – vagy éppen mi magunk is éltünk már vele. De tudjuk-e valójában, hogy mi is ez?
A botoxot gyakran szitokszóként és helytelenül is használjuk. Ha valakinél úgy látjuk, drasztikus szépészeti beavatkozáson esett át, máris jön a megjegyzés, hogy szétbotoxoltatta magát. Ám nem mindig a botox felel mindenért: a közhiedelemmel ellentétben szájat például egyáltalán nem töltenek botoxinjekcióval. Dr. Krix Mónika esztétikaspecialista segítségével sorra vettük a tényeket és tévhiteket, amelyekkel érdemes tisztában lennünk, mielőtt ilyen beavatkozásra szánjuk el magunkat.
1. „A botox a kígyó mérge”
Tévedés. Nem kígyómérget használnak az esztétikai specialisták sem. A Botulinum toxint a Clostridium botulinum nevezetű baktérium termeli. Nem megfelelően tartósított élelmiszerekben ezek a baktériumspórák aktiválódhatnak és toxint termelhetnek (pl. kolbász, konzervek), így izmok bénulásával, nyelési, légzési nehézséggel járó életveszélyes állapotba is kerülhetünk tőle. A baktériumspórák jelen lehetnek a mézben is, kisgyermekek emiatt nem ehetnek 1 éves koruk alatt mézet. Tehát a Botulinum toxin alapvetően egy fehérje típusú anyag, amit egy anaerob baktérium termel.
2. „A botox orvosi alkalmazás után került át a szépségápolás világába”
Igen, ez így van. A Botulinum toxint 1985-ben fedezték fel, majd 1989-ben engedélyezték a kancsalság, a szemhéjmozgató izmok és a féloldali arcizom görcsének kezelésére. Sokan nem tudják, de a migrén és a túlzott izzadás ellen is igen hatásos lehet, sőt, inkontinencia esetén is bevethető. 2002 óta engedélyezett a használata a mérges ráncok ellen, 2013 óta pedig a szarkalábak és a homlokráncok ellen is.
3. „A botox gátolja az izom és ideg közötti kommunikációt”
Ez valóban így van. A botox a mimikai ráncok mozgását gátolja. Ez egyfelől ijesztő lehet, másfelől ez alapján tud segítséget nyújtani ott, ahol például a szemránckrém már nem segít.
4. „Ha egyszer botoxoltatok, utána örökre szép leszek”
Ez egy tévhit. Ez az esztétikai beavatkozás 2 hét alatt fejti ki a teljes hatását, és maga a toxin ugyan nem bomlik le, de új összeköttetések alakulnak ki az ideg- és izomsejtek között, így az izomműködés kb. 6 hónap után helyreáll. A botoxkezelés ismétlése esetén a hatás egyre hosszabb ideig tart, és mindig ki kell várni azt az időt, amikor újra helye van a botoxinjekcióknak, hisz túl gyakori ismétlés esetén alakul ki az úgynevezett „lárvaarc”.
5. „Kezelés előtt nincs szükségem semmire”
Tévedés, orvosi konzultáció mindenképpen szükséges. Ellenjavallat a terhesség, a szoptatás vagy a neuromuszkuláris junkció zavaraival, izomgyengeséggel járó kórképek, továbbá a véralvadási zavar, a kezelendő terület gyulladása és a túlérzékenység, valamint bizonyos gyógyszer-irritációk. A konzultációt követően alapos fertőtlenítés után jöhet a szúrási pontok megjelölése, majd maga a beavatkozás.
6. „A botoxbeavatkozás után simán mehetek futni vagy buliba”
Azért lassan a testtel! Ugyanis vannak tevékenységek, amelyekkel vigyázni kell szépségünk és az eredményesség érdekében. Mivel maga a botox nem fájdalmas, olyan inkább, mint egy nagyobb szúnyogcsípés, ez felelőtlenségre sarkallhatja a pácienst. Az biztos, hogy a botoxinjekciók után 2-3 napig vigyázni kell. A futás, a jóga és a szauna ilyenkor nem javallott, és a fejenállás sem, hisz elvándorolhat az anyag. 2-3 hétig pedig kerülendő az arcmasszázs és a közvetlen UV-sugárzás.
7. „A botox biztonságos és esztétikus megoldás lehet”
Mértékkel és a fentieket figyelembe véve ez így van. Átmeneti mellékhatások azért felléphetnek a botoxinjekciók után: például fejfájás vagy a szemhéj rövid ideig tartó leesése. De ahogy dr. Krix Mónika mondja, egy jó esztétikai beavatkozásnál akár az életminőséget is javító hatások érhetőek el megfelelő szakember és jó alapanyag segítségével.
