5 mód, ahogy megváltoztatja a gondolkodásodat a folyamatos telefonozás

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem az előnyünkre változtatja meg viselkedésünket és gondolkodásmódunkat a folytonos internetgörgetés.

Az internet a végtelen tudás és lehetőség tárháza, ugyanakkor a közösségi média miatt sokak számára béklyó az online világ, nem a szabadság megélésének tere. Tudatos használatát kevés helyen tanítják. Ráadásul, ezen a majdhogynem végtelenül bő csatornán keresztül rengeteg irreális elvárás zúdul ránk azt illetően, hogy miként kéne élnünk az életünket, hogyan kellene kinéznünk. Nem csoda, ha a rendszeres böngészés hatással van mentális szféránkra is. A folyamatos telefonozás, internetszörfölés így változtatja meg, miként gondolkozunk és cselekszünk.

1. Egyre jobban eltávolít az önazonosságtól

Mindenki tisztában van vele, hogy amit az interneten lát, az nem egyezik meg teljesen a valósággal. A legtöbb ember bevallottan hazudott már online, és csupán az emberek 2 százaléka gondolja azt, hogy a többiek mindig igazat mondanak. Hiába bukkan fel egy-két olyan influenszer, aki közzétett médiatartalmával lerántja a leplet a többség filterekkel, szerkesztőapplikációkkal és optikai illúziót keltő pózokkal tökéletesített képeiről, ezek nem tudják felülírni azt az extrém szociális nyomást, hogy feleljünk meg a felénk közvetített szépség- és életmódideáloknak.

A folytonos telefonozás és internethasználat megváltoztatja viselkedésünket, elérhetetlen ideálokkal nyomasztja pszichénket
Fotó: Georgijevic / Getty Images Hungary

2. Paranoiásabbakká tehet minket

Egy 2007-es tanulmány szerint az amerikaiak 15-20 százalékának vannak paranoid gondolatai. Amióta Edward Snowden megszellőztette az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség világméretű megfigyelési ügyét, egyeseknél „cyberparanoia” alakult ki, amely a paranoiára jellemző gyanakvó, másoktól félő, üldöztetett érzetű gondolkodást eredményez, amely egyenes arányban súlyosbodik, minél több időt tölt valaki az interneten.

3. Túlságosan fontossá teszi számunkra, mit gondolnak rólunk mások

Teljesen természetes, hogy érdekel minket, mások mit gondolnak rólunk. Azonban sokakat feszélyez, hogy ami egyszer kikerül az internetre, az ott is marad, örökre. E miatt a feszélyezettség miatt sokan többszöri átolvasás után merik csak elküldeni üzeneteiket, esetleg olyan appokat töltenek le, amelyek egyszeri olvasás után törlik az elküldött üzenetet (bár kérdéses, hogy ezek a képernyőfotó-készítést ki tudják-e védeni). A netről kapott pozitív vagy negatív kommentek akár a testideálunkba is beleszólhatnak.

4. Arra sarkall, hogy színpadra illő pillanatokat kreáljunk, hogy legyen mit kiposztolnunk

Vannak olyan filozófusok és pszichológusok, akik azt tartják, hogy az emberek kifejezetten egoisták. Az internet felerősíti erre való hajlamunkat az azonnali visszajelzések garmadájával, amelyet életünk – olykor unalmasan hétköznapi – mozzanatainak dokumentálására kapunk. A képzeletbeli közönség gondolata korábban a tinédzserekre volt jellemző (akik jellemzően énközpontúak), azonban a közösségi média által szolgáltatott valódi közönség hatására a felnőtteknél is megfigyelhetővé vált. Ha pedig van közönség, akkor elő is kell adni magunkat: sokakon felülkerekedik a nyomás, hogy aszerint rendezzük és éljük meg életünk fontos pillanatait, hogy az jól mutasson a képeken.

5. A lehetetlent kezdjük vágyni tőle

A megannyi különböző filter, amely elárasztja a netet, olyan elérhetetlen szépségideálokat ültet a fejünkbe, amelyeket a valóság nem tud utánozni, így vannak, akik kés alá fekszenek, hogy jobb szelfiket lőhessenek magukról. Továbbá végtelen utazásokból és magánrepülőkből álló megvalósíthatatlan életstílust, valamint nagy valószínűséggel kivitelezhetetlen álommunkát (egy felmérés szerint a fiatalok 75 százaléka YouTube-sztár szeretne lenni) plántál a fejünkbe. Az internet világa a lehetetlent könnyűnek tünteti fel, így alakítva vágyainkat és preferenciáinkat.

Manapság már tényleg nagy fokú önismeret és önkontroll kell ahhoz, hogy ne rontsák kedvünket az online álomvilág elérhetetlen céljai, és ne nyomják rá bélyegüket mentális egészségünkre.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.