Az élethosszig tartó sikerhez nem elég, ha csak a zsebünk van tele, de például a fejünk üres, és semmilyen téren nincs bennünk tehetség. Habár a kutatók azt találták, hogy az intellektuális adottságokat tekintve nincs különbség gazdag és szegény ember között, a siker kapujában a gazdagok mégis lépéselőnyben vannak.
A legkönnyebben nyilván azok boldogulnak, akik egyszerre gazdagok és tehetségesek is, de ez csak kivételes esetben adatik meg. Gondolkodtál már azon, hogy ha lenne lehetőséged választani, akkor inkább tehetséges vagy gazdag szeretnél lenni? Talán nem is gondolnád, hogy a válaszod milyen jelentős mértékben befolyásolja a jövődet.
Hírességek, akik gazdagságba születtek
A sikerhez vezető út a sztároknak is sokszor buktatókkal és akadályokkal van kikövezve, amíg elérnek a reflektorfénybe. De ha egy motivált és ambiciózus tehetség anyagilag stabil, vagy mondjuk inkább azt, gazdag családba születik, sokkal nagyobb esélyekkel számíthat karrierre. Elsőként tehát jöjjön néhány példa az élet napos oldaláról.
Gwyneth Paltrow szerencsés csillagzat alatt született, mert gazdag családban látta meg a napvilágot. A színész apja tévé- és filmrendező, valamint producer volt, édesanyja pedig színész. Gwyneth mindig mindent megkapott a szüleitől, a legjobb iskolákban, ha kellett, akkor magániskolában tanult. Ráadásul a színésznő keresztapja nem más, mint Steven Spielberg rendező.
Szintén gazdag szülők gyermeke Adam Levine, a Maroon 5 énekese, akinek kiskereskedelmi láncot alapító édesapja alapozta meg a család anyagi biztonságát. Ennek köszönhetően Adam egy kivételes és rendkívül drága iskolába járhatott.
Rashida Jones színésznő is zenei producerként és zeneszerzőkét tevékenykedő édesapjának köszönheti, hogy könnyen indult számára a felnőtt élet és a karrier. Quincy Jonest 80 Grammy-díjra jelölték, és a 20. század egyik legbefolyásosabb dzsessz-zenészének tartják.
A szórakoztatóipar egyik legjobban fizetett színésze, Will Smith gyermekei, Jaden és Willow Smith sem szenvednek semmiben hiányt. A testvérpár édesanyja a színész-műsorvezető Jada Pinkett Smith.
Az amerikai színész, rendező és producer Edward Nortonnak is óriási ugródeszkaként szolgált a családi háttér, amely anyagilag is támogatta. Nagyapja ingatlanfejlesztéssel, bevásárlóközpontok tervezésével alapozta meg a család vagyonát.
Hírességek, akik szegénységbe születtek
Az ötgyermekes családba született Shania Twain bevallása szerint gyakran éhesen ment iskolába, emiatt csak nagyon nehezen tudott az órákon koncentrálni. Az esetek többségében korgó gyomorral figyelte, ahogy a többi gyerek ebédelt, de kérni soha senkitől nem kért, mert egyrészt nem mert kérni, ha mégis kért volna, azt megalázónak érezte volna.
A Bronxban gyermekeskedő Jennifer Lopez nemrég mesélt arról, hogy kisgyermekként két nővérével osztozott egy ágyon, és már ekkor megtanulta a szüleitől, hogy ha boldogulni akar, akkor keményen kell dolgozni. Példájukat látva, ha nem így tett volna ő is, most úgy érezné, hogy kudarcot vall.
Szegénysorba született Selena Gomez is, akinek mindössze csak 16 éves volt az édesanyja, amikor megszülte az énekesnőt. Selena csupán ötéves volt, amikor szülei elváltak, ezt követően édesanyja nevelte fel Texasban. Ebből az időszakból egy emléket biztosan megőrzött, mert rendszeresen előfordult, hogy édesanyja autójából kifogyott a benzin, amibe üzemanyagot kellett szerezni.
Oprah Winfrey, az amerikai talkshow-k koronázatlan királynője igazi mélyszegénységben nőtt fel. Otthonukban nem volt folyó víz, és megesett, hogy a ruháját krumpliszsákból varrták meg.
Demi Moore elmondása szerint harmincszor költözött gyermekkorában. Az iskolát 16 évesen abbahagyta, és elköltözött alkoholista szüleitől is. Felnőttként úgy jellemezte ezt a helyzetet, hogy két választása volt, vagy benne marad az erőszakos család csapdájában, vagy kiutat keres magának. Ő az utóbbit választotta.
Leonardo DiCaprio is nagy szegénységbe született, és miután az iskolában megverték, meggyőzte édesanyját, hogy vigye el meghallgatásokra, hogy kiszabaduljon abból a közegből.
A király és a szegény ember fia
Hosszú idő óta foglalkoztatja az emberiséget a gondolat, hogy vajon a pénz vagy az ész tehet minket sikeresebbé, elégedettebbé. Gondoljunk csak a népmesék legkisebb királyfijára vagy a szegény ember legkisebb gyerekére, akik elindulnak szerencsét próbálni, és a mese végére furfangos észjárásuknak köszönhetően valahogy mindig szerencsével járnak. Jó esetben nemcsak a királylány kezét, hanem a király fele gazdagságát is elnyerik. Akkor is elnyerik méltó jutalmukat, ha a királyi várból, és akkor is, ha egy szegény falu legkisebb parasztházából indultak szerencsét próbálni.
Ezek az idealizált történetek mind-mind arról árulkodnak, hogy az intellektuális adottságokat tekintve a mesében sincsenek különbségek egy gazdag és egy szegény ember között. A valóság azonban innentől egy kicsit másként folytatódik, mint a mesében, még akkor is, ha vannak olyan kivételes tehetséggel megáldott emberek, akik az eszüknek köszönhetően a semmiből kovácsolták maguknak anyagi biztonságukat.
Vélhetően olyan lenne egy jól működő társadalom, ahol mindannyian tiszta lappal indulnánk az anyagi siker útján, és nem a családunk vagyoni pozíciója, hanem az iskolában eltöltött idő, majd pedig a kemény munka, az általunk befektetett energia, a kitartás és az értelmi képességünk hozná el számunkra a sikert.
A helyzet azonban az, hogy a siker érdekében jobb gazdagnak születni, mint okosnak. Egy felmérés bebizonyította, hogy hiába tehetséges egy gyermek, nem mindig jár sikerrel, ha hátrányos körülmények közül indul. Az alacsony jövedelmű családokban született, de nagy potenciállal rendelkező gyerekek közül sokkal kevesebbeknek adatik meg, hogy továbbtanuljanak, képezzék magukat, vagy felnőttként jómódban éljenek, szemben azokkal, akik gazdag szülőkkel rendelkeznek.
Sokat számít, honnan indulunk
Habár egy amerikai kutatóintézet tanulmánya szerint a tehetségesek jobban érvényesülnek, mint a gazdagok, egyáltalán nem mindegy, milyen anyagi körülmények között nevelkednek. A felmérés ugyanis azt is bebizonyította, hogy az otthoni környezet lesz az ugródeszka, majd a belépő a pénzügyileg is sikeres jövőhöz.
A tanulmány több éven keresztül követte nyomon a kutatásban részt vevő fiatalokat, és kereste az életükben az összefüggést az ész, a motiváció és a gazdasági mobilitás között.
A projekt végén a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy ha egy gyerek szegény családból származott, de okos és kitartó volt, megfelelő esélye volt arra, hogy a szüleihez képest magasabb társadalmi osztályba lépjen. Míg a vizsgálatban részt vevő szegény családból származó fiatalok több mint 40 százaléka felnőttkorára bejutott a leggazdagabbak táborába, addig a lusta, tehetségtelen, de jómódú gyerekek jó része felnőttkorára lecsúszott a gazdasági ranglétrán.
Ám az ész nem minden a társadalmi mobilitáshoz. Kevés, ha valaki csak okos, a biztos vagyoni alapok megteremtéséhez motiváltnak és már eleve gazdagnak kell lenni. A szakértők megállapították azt is, hogy a gazdag, de csupán csak közepes képességekkel rendelkező gyerekek a leginkább a sors kegyeltjei. Ők azok, akiket egy láthatatlan „üvegpadló”, vagyis az otthonról hozott biztos anyagi háttér véd attól, hogy a szegénységbe csússzanak.
A többől többet lehet adni
Bármennyire szeretnénk, utópisztikus a gondolat, hogy az egyén pozíciója mindig a teljesítményétől függ. Az amerikaiak kutatási eredménye szerint el kell fogadnunk a tényt, hogy legtöbbször a gazdag gyerekek a legokosabbak, hiszen ők már a születésüktől kezdve sokkal nagyobb előnyben vannak a szegény társaikhoz képest. Gondoljunk csak bele, a gazdag családok az első pillanattól kezdve mindenből a lehető legjobbat tudják megadni a gyermekeiknek, legyen szó egészségmegőrzésről, táplálkozásról vagy oktatásról.
Éppen ezért a társadalmi különbségek kirajzolódására nem kell a felnőttkor küszöbéig vagy az iskolába lépésig várni, a gazdagok és a szegények közti szakadék már az óvodába lépésre elmélyül.
Nem beszélve arról, hogy egy gazdag szülő épp a tehetőssége révén sokkal többet tud tenni annak érdekében, hogy a gyengébb képességű gyereke behozza a szellemi lemaradását. A család jobb anyagi helyzetéből adódóan a gazdag csemete különórákra járhat, vagy akár egy jobb iskolában is tanulhat. Míg egy szegény anyagi körülmények között élő család hiába szeretné, nem mindig teheti meg, hogy képességeinek megfelelően egy drágább és jó iskolában taníttassa a gyermekét.
