Nőtt az élveszültések száma Észak-Alföld régió vármegyéiben, az ország többi pontján viszont visszaesés tapasztalható.
A KSH legfrissebb adatai alapján Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében emelkedett az élveszületések száma.
A friss adatok alapján továbbra is alacsony a születésszám és magas a halálozás Magyarországon
Márciusban, országos szinten 6413 élveszületésre 10 524 halálozás jutott, ez az újszülöttek számának 10 százalékos visszaesését jelenti az előző év azonos időszakához képest. Észak-Alföld régióban 0,6 százalékkal nőtt a születések száma az előző évhez képest, ezzel szemben Budapesten 18 százalékos visszaesés tapasztalható. 2024 elejétől márciusig 19 289 gyermek jött a világra, ez 1978 újszülöttel kevesebb az előző évi adatoknál. A termékenységi arányszám (ez mutatja meg, hogy egy magyar nő élete során átlagosan hány gyermeket hoz a világra) 1,38, tehát itt is csökkenésről számolhatunk be az egy évvel korábbi 1,51-hez képest. A házasságkötések száma a főváros kivételével mindenhol növekedést mutatott. A legnagyobb emelkedést Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön mérték.
Észak-Alföld és Budapest vezet a halálozások számát tekintve
2024 első negyedévében 33 565-en haltak meg, ami 3,8 százalékos, 1347 fős csökkenést jelent a 2023-as év azonos időszakához képest. A halálozások számának legnagyobb mértékű növekedését Észak-Alföld régiójában jegyezték, itt 1 százalékos emelkedést mutatott a statisztika tavalyhoz képest, így közel annyi halálozás történt ebben a régióban ezen időszak során, mint az egyébként csökkenő tendenciát mutató Budapesten.
A Dívány korábbi cikkéből az is kiderül, hogy bár joggal érezhetjük fenyegetőnek ezeket a számokat, az Európai Unió többi országához képest vannak olyan számaink és tendenciáink, amelyek enyhe optimizmusra adhatnak okot:
Az Eurostat adatai alapján Magyarország még így is előkelő helyen áll az Európai Unió tagállamainak termékenységi rangsorában, ahol mindössze Franciaország (1,79), Románia (1,71), Bulgária (1,65), Csehország (1,64) és Szlovákia (1,57) előz meg minket, az összes többi tagállam mögöttünk kullog. A legnagyobb baj ezen a téren Máltán (1,08) és Spanyolországban (1,16) van.
Az Eurostat rendelkezik a termékenységi ráta változását bemutató, 20 évet felölelő grafikonnal is, amely megmutatja a születésszámok alakulásának tendenciáját. Az adatok alapján 2001 és 2022 között Magyarországon „0,25 gyerekkel nőtt” a gyermekvállalási hajlandóság. Ezzel az eredménnyel az előkelő hetedik helyet értük el azon az európai uniós listán, amelyen Csehország az első (0,49) és Finnország (-0,41) a legutolsó.
