A várandósság és egy gyermek születése a legnagyobb boldogság egy nő életében – de van, amikor a perinatális, azaz szülés körüli depresszió árnyként vetül erre az időszakra. Britney Spears terhessége bejelentésekor utalt arra, hogy ő is megélte már korábban: a jelenség szülés előtt is érintheti a nőket, a prenatális depresszió az anyák 7-17 százalékánál fordul elő, gyakoribb viszont a szülés utáni depresszió, ami akár 22 százalékot is elérhet.
A szülés utáni depresszió a szülést követően fokozatosan alakul ki, és néhány hónap után éri el a súlyosság tetőpontját. Nagyon fontos megkülönböztetni a baby bluestól, amely a gyermekágy időszakát jellemezi, és az első hat hétben nagyon sok nőnél előfordul. Horváth Réka perinatális szaktanácsadó szerint a nők akár 80 százalékát is érintheti ez az állapot, melynek kétféle oka is van – hormonális és lélektani.
„Megszületik a baba, beindul a prolaktintermelés, óriási hormonális változások történnek, miközben új létállapotba csöppen a nő. Kevesebbet alszik, rá kell hangolódnia az újszülöttre, hangulati ingadozásai vannak: váltakozik benne a boldogság, a kétely, a türelmetlenség és a zaklatottság érzése. A valóságban megélni az anyaságot újszerű állapot, ugyanakkor a baby blues mulandó: hat-nyolc hét elteltével lezajlik, kisimul az anya” – fogalmaz a szakember.
Depresszió ellen már kell a segítség az anyának
Azt, hogy a baby bluesból ne legyen szülés utáni depresszió, segíti, ha a gyermekágyas időszak nyugodt, és a friss anyát támogató közeg veszi körül, valamint ha a szülés a lehető leginkább háborítatlanul zajlott, vagy sikerült feldolgozni a nehéz szülésélményt. Ha mindez nincs meg, könnyen kialakulhat a szülés utáni depresszió kórképe, ami kultúránkban Horváth Réka szerint
megdöbbentően gyakori: a szült nők akár 22 százalékát utoléri ez az állapot,
amely érdekes módon a hagyományos japán kultúrában szinte nem is ismert.
Ezt a fajta depressziót nemcsak a szülés körüli élmények hívhatják elő – bár az olyan szülés, amelyben az anya biztonságban, jól érezte magát, csökkenti előfordulásának gyakoriságát még akkor is, ha esetleg császármetszéssel jött világra a baba –, hanem már meglevő problémák is felszínre törhetnek szülés után.
Ezekre a jelekre figyelj!
A tünetek a szülés utáni depresszió esetében megegyeznek azzal, amit bármilyen más életszakaszban előforduló depressziónál tapasztalhatunk. A következők jellemezhetik az érintett nőket:
- álmatlanság
- önvád
- kételyek
- étkezési zavar
- súlyváltozások
- szexuális problémák
- fizikai vagy érzelmi önbántalmazás
- gyötrő felelősségérzet
A helyzetet súlyosbítja, hogy mindeközben egy kisbabáról kell gondoskodnia az érintettnek.
„A kisbaba igényeire hangolódást most kell megtanulni – ennek esélyeit rontja az is, ha szülés után van szeparáció, akár császármetszés vagy koraszülés miatt, akár azért, mert az anyának vagy a babának ellátásra van szüksége, akár azért, mert nem kapják meg a szülés utáni »aranyórát«. Ezek a rizikótényezők is sodorhatják a nőket a depresszió felé” – sorolja Horváth Réka.
A megtartó női közösség segít szülés után
A perinatális szaktanácsadó szerint Japánban azért annyira ritka ez a kórkép, mert megtartó női, családi közegekbe érkeznek a gyerekek: a frissen szült anyákat segítik, míg Magyarországon öt apanap után magukra maradnak feladataikkal a friss édesanyák.
„Egyedül marad a nő a felelősségérzettel, az alváshiánnyal, saját magas elvárásaival – azok egyébként is hajlamosabbak elindulni a depresszió felé vezető úton, akik teljesen mást képzelnek el, mint ami történik”
– fogalmaz Horváth Réka. A szülés utáni depresszió nehézsége az is, hogy az érintett anyák nem feltétlenül ismerik fel, hogy ebbe az állapotba kerültek: érdemes ezért környezetüknek is figyelni rájuk.
Így előzheted meg
A szülést követő depresszió tehát összetett okokból kifolyólag alakulhat ki, de bizonyos eszközökkel tehetünk azért, hogy elkerüljön bennünket. A szakember szerint a következőket tehetjük meg:
- felkészülünk a szülésre és annak minden potenciális kimenetelére, beleértve az esetleges beavatkozásokat és a császármetszést is,
- a szülésélményt feldolgozzuk,
- a babával való kapcsolódásra, bőr-bőr kontaktusra minél több lehetőséget teremtünk: az ilyenkor termelődő oxitocin a szeretetteljes kötődés hormonja,
- az anya környezetében élő segítőként pedig azzal tehetünk legtöbbet, ha nem hagyjuk magára a frissen szült nőt.
Súlyos esetben pszichiáter bevonásával, gyógyszeresen gyógyítható az állapot tanácsadás igénybevétele mellett.
