Hangos kutyaugatás, a kertünkbe átnyúló faágak, zajosak vagy éppen büdösek a mellettünk élők – szinte véget nem érő problémák, amikkel a szomszédok megkeseríthetik az életünket.
Vannak köztük olyanok, amelyeket át sem tudják érezni azok, akik még nem tapasztalták ennek hátrányait, sőt szinte értelmetlennek tűnik a számukra. Hiszen például aki mindig is egy nagyvárosi társasházban élt, az nem biztos, hogy tudja, milyen őrjítővé válhat, ha egy hangosan kukorékoló kakas ébreszti minden hajnalban, még hétvégén is. A fák szerelmesei pedig értetlenkednek, mi lehet olyan zavaró abban, ha néhány ág átnyúlik a kertünkbe. Dr. Nagy Csilla jogász, állatvédelmi szakjogász, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség szakjogásza beszélt a leggyakoribb ellentétekről.
Minden hajnalban kakas ébreszti a családot
Nem kell ahhoz vidéki környezet, hogy haszonállatok zavarják meg a nyugalmunkat. Így járt az a család is, amely egy nagyváros sűrűn beépített családi házas övezetében él több évtizede. Ott egyáltalán nem jellemző az állattartás, legfeljebb a kutya, macska. Az ő szomszédjuk néhány évvel ezelőtt költözött oda vidékről, és hozta magával kedvenc kakasát, és persze az ottani szokásait, életvitelét is. Azóta minden hajnali fél négykor a tollas jószág őrjítő kukorékolására ébrednek.
A kakas ráadásul nem is a szomszéd kert távolabbi pontján üdvözli a hajnalt, hanem a panaszos házától 3-4 méterre van az ól – így nemcsak a hangok, de a tyúkól szaga is érezhető távolságra van. Ahhoz, hogy ezt az élményt átérezzük, érdemes tudni, hogy egy tanulmány szerint ez a madár olyan hangos, mintha 15 méterre állnánk egy felszálláshoz készülődő repülőgép hajtóművétől; 130 decibellel szól, egy-két másodperc hosszan.
Dr. Nagy Csilla elmondta, hogy ma már az önkormányzat a helyi rendeletében nem korlátozhatja a haszonállat tartást. Bár korábban volt olyan rendelkezés, hogy ezt megteheti, de azóta ebbe a rendelkezésbe bekerül a „nem” szócska is. Jegyzői eljárásban sok mindent nem is tud jogilag tenni ebben az esetben az, akinek ilyen szomszédság jutott, legfeljebb azt, hogy állatvédelmi eljárást kezdeményez, illetve megvizsgálja, hogy az állattartó épület megfelel-e az előírásoknak. Emellett megvan-e az előírt védősáv, vagyis az a nagyjából egy méteres terület a saját telkünk mellett, ahol nem tarthatnak állatot. Ez azonban nem véd meg sem a hangoktól, sem a szagoktól. Ilyen esetben többféle intézkedésre is kötelezhet a bíróság, például arra, hogy az állattartó zárja el az állatot egy bizonyos intervallumra nap közben. Mielőtt elmérgesedne a szomszédháború, ajánlott igénybe venni a mediációt, ami abban segíti, hogy a konfliktust egy külső közvetítő segítségével oldják meg a felek. A mediáció a szomszédok konfliktusát hosszútávon is képes rendezni úgy, hogy mindkét fél által együttesen meghozott döntéssel zárja le a vitát.
Sértegeti a háztetőt a szomszéd fája
A Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez érkezett egy levél, melyben az állt, hogy a szomszéd ingatlan tulajdonosával van problémájuk, mivel „a fájuk a mi háztetőnket sértegeti”. Ez talán első hallásra viccesnek tűnhet, viszont azok, akiknek a háztetőjükről lesodorja egy ág a cserepeket, nem tudnak ezen mosolyogni.
Más arra panaszkodott, hogy az aprócska kertjének nagy részét leárnyékolja a szomszéd fája, így nem tud oda ültetni, mert nem maradnak meg a növények. Számára ez fontos lenne, hiszen a családja élelmezésének nagy részét ezekkel oldaná meg. Az ilyen jellegű problémák, a magasra nővő, szomszéd ingatlanra átterjedő fák okozta panaszok évek óta fennállnak, hiszen sok időbe telik, míg megnőnek. Éppen emiatt ilyen esetben a jegyzőnek nincs ebben hatásköre. Az egy éven túli birtokvédelmi igényeket a bíróság előtt lehet érvényesíteni. Amennyiben nem kívánjuk bírósági útra terelni a kérdést, itt is érdemes mediátor segítségét igénybe venni.
Áramot vezetett a kerítésbe a szomszéd kutyája miatt
Nem tudni, hogy mi vezethet odáig, hogy annyira zavarjon a szomszéd kutyája, hogy áramot vezessünk a kerítésbe? Még akkor is, ha ott egy 10 éves kisgyerek is lakik.
Egy 73 éves bácsi azért, hogy a szomszéd kutyáit távol tartsa a kerítésétől, rákötötte az áramot arra a fémkerítésre, ami az ő ingatlanát elválasztotta a szomszédétól.
Ezzel a kerítés körülbelül 60 centis szakasza került feszültség alá. Később megállapították, hogy ez még csapadékos időben is „csak” akkor okozhatott volna halálos áramütést, ha a szomszéd az adott kerítésszakaszt legalább 200 négyzetmilliméter bőrfelülettel, mezítláb vagy kifejezetten ázott cipőben érinti meg.
A szomszéd észrevette, hogy mi történt, és feljelentést tett. A kúria a vizsgálat után az ítéletében kifejtette, az emberölés bűntette kísérletének csupán az alapesete róható fel az idős ember terhére, ennek megfelelő büntetést szabtak ki vele szemben.
Ha szeretnéd tudni, hogy mit tehetsz, ha problémás a szomszédod, olvasd el ezt a cikkünket.
