Egyre többe kerül a szőlőültetvények megművelése, miközben a bevételek folyamatosan csökkennek. Mindez olyan nagy terheket ró a gazdák vállára, hogy sokan dönthetnek úgy, felhagynak a termesztéssel. A problémákkal már a nagy tokaji és villányi szőlészetekben is szembesülnek.
Nagyon sok területen csak veszteséggel tudnak továbbadni a terményeiken, ezért egyre több borvidéken hagynak fel a szőlőtermesztéssel – mondta az InfoRádiónak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. A költségek ugyanis az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, miközben a bevételek nem tartották ezzel a lépést. Ezekkel a gondokkal már a legnagyobb tokaji és villányi gazdák is szembesülnek.
Egyre nőnek a termesztés költségei
Az egyik nagy probléma, hogy a borszőlő felvásárlási ára nagyon alacsony, és az elmúlt 10-15 évben csak kis mértékben emelkedett. Ezzel szemben például a nővényvédőszerek és a gázolaj ára sokkal drágább, mint akár pár évvel ezelőtt. Ugyancsak nagy költség az idénymunkások alkalmazása, akiknek toborzása ráadásul amúgy sem egyszerű feladat. A főszerkesztő szerint az is probléma, hogy egyre nehezebb hozzáértő munkavállalókat találni, a munkaerő minősége folyamatosan romlik.
Mindezek hatására egyre több termelő dönt úgy, hogy felhagy a szőlőültetvények megművelésével.
Az sem sokat javít a helyzeten, hogy miközben Magyarországon, és egyébként egész Európában, csökken az alkoholfogyasztás – a borfogyasztás pedig különösen –, a piacon nagy számban vannak jelen az olcsó újvilági borok Kaliforniából, Dél-Afrikából, Chiléből, Új-Zélandról és Ausztráliából.
Nem lehet szüneteltetni a szőlőtermesztést
Sajnos az sem kínálna megoldást, ha pár évre felhagynának a nehéz helyzetbe kerülő termelők a gazdálkodással addig, amíg kedvezőbbé nem válnak a piaci körülmények.
„Ha három évig nem műveljük a szőlőt, akkor már érdemes inkább kivágni és újratelepíteni”
– mondta Braunmüller Lajos. Ennyi idő alatt ugyanis elburjánzik, begazosodik a terület, és ilyen körülmények között a magára hagyott szőlő nagyon gyorsan tönkremegy. Ez pedig gyakran visszafordíthatatlan kárral jár, vagy legalábbis hatalmas költségeket igényel.
A főszerkesztő szerint sajnos a belátható jövőben semmi sem utal arra, hogy a helyzet megváltozhatna, így roppantmód bizonytalan az egész ágazat jövője.
