Így éltünk gyerekként a szocializmusban

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A mai negyvenesek és az ötvenes éveikben járók még emlékeznek arra, milyen volt kisdobos- vagy úttörőnyakkendőt kötni, ahogyan még jó pár íz és élmény is kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Készítettünk egy galériát, hogy megmutassuk, miben volt egyedi ez a korszak a gyerekek életében.

Természetesen az internet, a számítógép és az okostelefonok előtti éra nem mindenben volt egészen más, mint mai mindennapjaink. Akadtak azonban olyan jellemzői annak, ahogyan az ötvenes évektől kezdve egészen a rendszerváltásig felnőttek a gyerekek, amelyek csakis erre a korra voltak jellemzők.

Így születtek a gyerekek a szocializmusban

Egy gyermek születése ma már abban is értelemben is fontos eseménye egy nő életének, hogy nem mindegy, milyen körülmények között jön világra az újszülött. Ebben biztosan más volt a szocializmus, olyannyira, hogy az öntudatos, modern nők ennek öröksége ellen küzdenek még ma is.

A szülő nőt akár napokkal a baba világra jötte előtt kórházi osztályra fektették, az apás szülés nem volt tulajdonképpen ismert, a nők érdekérvényesítő képessége az orvosokkal szemben pedig alacsonyabb volt.

Ekkoriban került be a köztudatba a három óránkénti szoptatás gyakorlata is, amely mára teljesen meghaladottnak számít.

Kattints a képre és nyílik a galéria!

Galéria ikon

13

Galéria: Gyerekként a szocializmusban
Fotó: Hózer Benjamin / FORTEPAN

A csecsemők táplálása más szempontból nézve sem pont úgy alakult, mint ma: már alig pár hónapos gyerekeknek adtak ételt, nem foglalkozva azzal, tulajdonképpen mikortól is érdemes megkezdeni a hozzátáplálást, a feles tej – ami vízzel hígított tejet jelentett – adása épp olyan természetes volt, mint a teáztatásé. Allergénekkel épp annyira nem bajlódtak, mint azzal, hogy a babakocsi mennyire ergonomikus – vagy épp mennyire egészséges a hordozás kezdetleges eszköze, a bugyikenguru, mely a szocialista éra végén megjelent. Az, hogy cukrosat a gyerek ne kapjon, nem igazán volt szempont, téli fagyi és cukorral jó vastagon meghintett bolti keksz a mindennapok része volt, ha telt rá.

Egyenruha az iskolában, másképp

Az óvodákba, iskolákba bekerült gyerekek is más világgal találkoztak. Egyrészt léteztek még a hetes ovik, amelyekbe hétfőn beadták a gyerekeket, hogy aztán pénteken elvigyék őket: ez ma már minden szülő számára horrorisztikusan hangzik, de a valóság az, hogy ilyenek még az ezredforduló után is működtek, egyetlen megoldásként azoknak, akik munkájuk miatt a gyermek éjjeli felügyeletét nem tudták megoldani.

Az iskolában a kisdobosság és az úttörőség köré szerveződött sok program, a tanár tekintélye pedig olyannyira mindenen felüli volt, hogy ha úgy adódott, bizony körmöst is adhatott. Okostábla helyett krétaportfüst szállt a termekben, az iskolaköpeny és a tornadressz pedig magától értetődő viseletnek számított.

A szocializmusban Ninjago helyett Rumcájsz volt a gyerekkor hőse
Fotó: Madách Gimnázium / FORTEPAN

A ruha egyébként egyáltalán nem volt ekkoriban olyan státuszszimbólum, mint amilyenné később, a nyugati márkák betörésével vált. Nem volt Nike meg Adidas, az csak a szocializmus utolsó éveire kerülhetett be az országba, akkor rögtön az anyagi lehetőségek fokmérőjévé válva. Dubwil vagy Adios cuccban megjelenni annak egyenes beismerése volt, hogy nincs pénze a szülőknek, de ugyanez volt a helyzet a márkátlan holmikkal is.

A menő cuccok ekkor is a gyerekkor részei voltak

Iszonyúan menő játékok ugyanakkor már a szocializmusban is voltak, csak egészen mások, mint ma. Pedálos Moszkvics vagy gokart, sínautópálya, holdjáró – ezek rengeteg gyermek álmai voltak, de a gombfocik is, melyek a húszas évek óta léteztek, a gyerekek legféltettebb kincsei közé tartoztak. A szülőknek nem kellett ugyanakkor hosszasan keresgélniük a megfelelő biciklit, mert az volt, amit lehetett kapni, és kész.

Ez volt a kulcsos gyerekek korszaka is: míg a szülők dolgoztak, a nebulók vagy hazamentek, vagy saját megítélésük szerinti időtöltéssel elütve az időt, élték világukat.

Mai szemmel ez rettenetesen veszélyesnek tűnik, de akkoriban még simán ellézengtek a gyerekek a kor sztenderdjeinek megfelelő játszótereken, melyeken a fém játékokról betonra vagy a homokra eshettünk, ha nem jött ki teljesen jól a lépés.

A téli fagyi és még néhány retró desszert megmaradt ebből a korból, de szerencsére nincs iskolaköpeny és kötelező orosz nyelv sem, a gyerekek jogait figyelembe vevő társadalomban pedig nagyobb biztonságban is lehetnek ma a legfiatalabbak, mint anno.

Ha a kilencvenes évek legcikibb jelenségeiről is olvasnál, ajánljuk ezt a cikkünket!

Címlapkép: Fortepan/Fortepan

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.