Így éltünk gyerekként a szocializmusban

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A mai negyvenesek és az ötvenes éveikben járók még emlékeznek arra, milyen volt kisdobos- vagy úttörőnyakkendőt kötni, ahogyan még jó pár íz és élmény is kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Készítettünk egy galériát, hogy megmutassuk, miben volt egyedi ez a korszak a gyerekek életében.

Természetesen az internet, a számítógép és az okostelefonok előtti éra nem mindenben volt egészen más, mint mai mindennapjaink. Akadtak azonban olyan jellemzői annak, ahogyan az ötvenes évektől kezdve egészen a rendszerváltásig felnőttek a gyerekek, amelyek csakis erre a korra voltak jellemzők.

Így születtek a gyerekek a szocializmusban

Egy gyermek születése ma már abban is értelemben is fontos eseménye egy nő életének, hogy nem mindegy, milyen körülmények között jön világra az újszülött. Ebben biztosan más volt a szocializmus, olyannyira, hogy az öntudatos, modern nők ennek öröksége ellen küzdenek még ma is.

A szülő nőt akár napokkal a baba világra jötte előtt kórházi osztályra fektették, az apás szülés nem volt tulajdonképpen ismert, a nők érdekérvényesítő képessége az orvosokkal szemben pedig alacsonyabb volt.

Ekkoriban került be a köztudatba a három óránkénti szoptatás gyakorlata is, amely mára teljesen meghaladottnak számít.

Kattints a képre és nyílik a galéria!

Galéria ikon

13

Galéria: Gyerekként a szocializmusban
Fotó: Hózer Benjamin / FORTEPAN

A csecsemők táplálása más szempontból nézve sem pont úgy alakult, mint ma: már alig pár hónapos gyerekeknek adtak ételt, nem foglalkozva azzal, tulajdonképpen mikortól is érdemes megkezdeni a hozzátáplálást, a feles tej – ami vízzel hígított tejet jelentett – adása épp olyan természetes volt, mint a teáztatásé. Allergénekkel épp annyira nem bajlódtak, mint azzal, hogy a babakocsi mennyire ergonomikus – vagy épp mennyire egészséges a hordozás kezdetleges eszköze, a bugyikenguru, mely a szocialista éra végén megjelent. Az, hogy cukrosat a gyerek ne kapjon, nem igazán volt szempont, téli fagyi és cukorral jó vastagon meghintett bolti keksz a mindennapok része volt, ha telt rá.

Egyenruha az iskolában, másképp

Az óvodákba, iskolákba bekerült gyerekek is más világgal találkoztak. Egyrészt léteztek még a hetes ovik, amelyekbe hétfőn beadták a gyerekeket, hogy aztán pénteken elvigyék őket: ez ma már minden szülő számára horrorisztikusan hangzik, de a valóság az, hogy ilyenek még az ezredforduló után is működtek, egyetlen megoldásként azoknak, akik munkájuk miatt a gyermek éjjeli felügyeletét nem tudták megoldani.

Az iskolában a kisdobosság és az úttörőség köré szerveződött sok program, a tanár tekintélye pedig olyannyira mindenen felüli volt, hogy ha úgy adódott, bizony körmöst is adhatott. Okostábla helyett krétaportfüst szállt a termekben, az iskolaköpeny és a tornadressz pedig magától értetődő viseletnek számított.

A szocializmusban Ninjago helyett Rumcájsz volt a gyerekkor hőse
Fotó: Madách Gimnázium / FORTEPAN

A ruha egyébként egyáltalán nem volt ekkoriban olyan státuszszimbólum, mint amilyenné később, a nyugati márkák betörésével vált. Nem volt Nike meg Adidas, az csak a szocializmus utolsó éveire kerülhetett be az országba, akkor rögtön az anyagi lehetőségek fokmérőjévé válva. Dubwil vagy Adios cuccban megjelenni annak egyenes beismerése volt, hogy nincs pénze a szülőknek, de ugyanez volt a helyzet a márkátlan holmikkal is.

A menő cuccok ekkor is a gyerekkor részei voltak

Iszonyúan menő játékok ugyanakkor már a szocializmusban is voltak, csak egészen mások, mint ma. Pedálos Moszkvics vagy gokart, sínautópálya, holdjáró – ezek rengeteg gyermek álmai voltak, de a gombfocik is, melyek a húszas évek óta léteztek, a gyerekek legféltettebb kincsei közé tartoztak. A szülőknek nem kellett ugyanakkor hosszasan keresgélniük a megfelelő biciklit, mert az volt, amit lehetett kapni, és kész.

Ez volt a kulcsos gyerekek korszaka is: míg a szülők dolgoztak, a nebulók vagy hazamentek, vagy saját megítélésük szerinti időtöltéssel elütve az időt, élték világukat.

Mai szemmel ez rettenetesen veszélyesnek tűnik, de akkoriban még simán ellézengtek a gyerekek a kor sztenderdjeinek megfelelő játszótereken, melyeken a fém játékokról betonra vagy a homokra eshettünk, ha nem jött ki teljesen jól a lépés.

A téli fagyi és még néhány retró desszert megmaradt ebből a korból, de szerencsére nincs iskolaköpeny és kötelező orosz nyelv sem, a gyerekek jogait figyelembe vevő társadalomban pedig nagyobb biztonságban is lehetnek ma a legfiatalabbak, mint anno.

Ha a kilencvenes évek legcikibb jelenségeiről is olvasnál, ajánljuk ezt a cikkünket!

Címlapkép: Fortepan/Fortepan

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.