Így éltünk gyerekként a szocializmusban

Olvasási idő kb. 3 perc

A mai negyvenesek és az ötvenes éveikben járók még emlékeznek arra, milyen volt kisdobos- vagy úttörőnyakkendőt kötni, ahogyan még jó pár íz és élmény is kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Készítettünk egy galériát, hogy megmutassuk, miben volt egyedi ez a korszak a gyerekek életében.

Természetesen az internet, a számítógép és az okostelefonok előtti éra nem mindenben volt egészen más, mint mai mindennapjaink. Akadtak azonban olyan jellemzői annak, ahogyan az ötvenes évektől kezdve egészen a rendszerváltásig felnőttek a gyerekek, amelyek csakis erre a korra voltak jellemzők.

Így születtek a gyerekek a szocializmusban

Egy gyermek születése ma már abban is értelemben is fontos eseménye egy nő életének, hogy nem mindegy, milyen körülmények között jön világra az újszülött. Ebben biztosan más volt a szocializmus, olyannyira, hogy az öntudatos, modern nők ennek öröksége ellen küzdenek még ma is.

A szülő nőt akár napokkal a baba világra jötte előtt kórházi osztályra fektették, az apás szülés nem volt tulajdonképpen ismert, a nők érdekérvényesítő képessége az orvosokkal szemben pedig alacsonyabb volt.

Ekkoriban került be a köztudatba a három óránkénti szoptatás gyakorlata is, amely mára teljesen meghaladottnak számít.

Kattints a képre és nyílik a galéria!

Galéria ikon

13

Galéria: Gyerekként a szocializmusban
Fotó: Hózer Benjamin / FORTEPAN

A csecsemők táplálása más szempontból nézve sem pont úgy alakult, mint ma: már alig pár hónapos gyerekeknek adtak ételt, nem foglalkozva azzal, tulajdonképpen mikortól is érdemes megkezdeni a hozzátáplálást, a feles tej – ami vízzel hígított tejet jelentett – adása épp olyan természetes volt, mint a teáztatásé. Allergénekkel épp annyira nem bajlódtak, mint azzal, hogy a babakocsi mennyire ergonomikus – vagy épp mennyire egészséges a hordozás kezdetleges eszköze, a bugyikenguru, mely a szocialista éra végén megjelent. Az, hogy cukrosat a gyerek ne kapjon, nem igazán volt szempont, téli fagyi és cukorral jó vastagon meghintett bolti keksz a mindennapok része volt, ha telt rá.

Egyenruha az iskolában, másképp

Az óvodákba, iskolákba bekerült gyerekek is más világgal találkoztak. Egyrészt léteztek még a hetes ovik, amelyekbe hétfőn beadták a gyerekeket, hogy aztán pénteken elvigyék őket: ez ma már minden szülő számára horrorisztikusan hangzik, de a valóság az, hogy ilyenek még az ezredforduló után is működtek, egyetlen megoldásként azoknak, akik munkájuk miatt a gyermek éjjeli felügyeletét nem tudták megoldani.

Az iskolában a kisdobosság és az úttörőség köré szerveződött sok program, a tanár tekintélye pedig olyannyira mindenen felüli volt, hogy ha úgy adódott, bizony körmöst is adhatott. Okostábla helyett krétaportfüst szállt a termekben, az iskolaköpeny és a tornadressz pedig magától értetődő viseletnek számított.

A szocializmusban Ninjago helyett Rumcájsz volt a gyerekkor hőse
Fotó: Madách Gimnázium / FORTEPAN

A ruha egyébként egyáltalán nem volt ekkoriban olyan státuszszimbólum, mint amilyenné később, a nyugati márkák betörésével vált. Nem volt Nike meg Adidas, az csak a szocializmus utolsó éveire kerülhetett be az országba, akkor rögtön az anyagi lehetőségek fokmérőjévé válva. Dubwil vagy Adios cuccban megjelenni annak egyenes beismerése volt, hogy nincs pénze a szülőknek, de ugyanez volt a helyzet a márkátlan holmikkal is.

A menő cuccok ekkor is a gyerekkor részei voltak

Iszonyúan menő játékok ugyanakkor már a szocializmusban is voltak, csak egészen mások, mint ma. Pedálos Moszkvics vagy gokart, sínautópálya, holdjáró – ezek rengeteg gyermek álmai voltak, de a gombfocik is, melyek a húszas évek óta léteztek, a gyerekek legféltettebb kincsei közé tartoztak. A szülőknek nem kellett ugyanakkor hosszasan keresgélniük a megfelelő biciklit, mert az volt, amit lehetett kapni, és kész.

Ez volt a kulcsos gyerekek korszaka is: míg a szülők dolgoztak, a nebulók vagy hazamentek, vagy saját megítélésük szerinti időtöltéssel elütve az időt, élték világukat.

Mai szemmel ez rettenetesen veszélyesnek tűnik, de akkoriban még simán ellézengtek a gyerekek a kor sztenderdjeinek megfelelő játszótereken, melyeken a fém játékokról betonra vagy a homokra eshettünk, ha nem jött ki teljesen jól a lépés.

A téli fagyi és még néhány retró desszert megmaradt ebből a korból, de szerencsére nincs iskolaköpeny és kötelező orosz nyelv sem, a gyerekek jogait figyelembe vevő társadalomban pedig nagyobb biztonságban is lehetnek ma a legfiatalabbak, mint anno.

Ha a kilencvenes évek legcikibb jelenségeiről is olvasnál, ajánljuk ezt a cikkünket!

Címlapkép: Fortepan/Fortepan

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?