Csendben végezhet veled is, pedig könnyen elkerülhető lenne a veszély

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Észrevétlenül jelenik meg otthonunkban, nesztelenül, nem látjuk, nem halljuk, nem is tapintjuk és nem is szimatoljuk, mégis ölni képes pillanatok alatt. Ráadásul nem csak télen támad: a szén-monoxid-mérgezés veszélye ilyenkor fokozottan, de egész éven át fenyegeti egész családunkat.

Kémiaórán úgy emlegettük: CO, de a népi megnevezése ennél sokkal érzékletesebb és találóbb: „csendes gyilkos”. Ha ebből a névből arra következtetnénk, hogy egy sunyi anyaggal van dolgunk, cseppet sem tévednénk. A szén-monoxid ugyanis 

az emberi érzékszervek által nem érzékelhető, de szerveinek számára annál veszélyesebb gáz. 

A szén-monoxid

A CO a tökéletlen égés során létrejövő színtelen, szagtalan és íztelen gáz, ebből fakadóan tehát teljesen észrevehetetlen. Belélegezve hozzákapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz, így akadályozva a vért létfontosságú, oxigénszállító feladatának ellátásában. Ettől viszont könnyen gyilkossá válik, mert 

az enyhe szén-monoxid-mérgezés tünete sok más egészségügyi panasz tüneteivel könnyen összetéveszthető,

a súlyos mértékű mérgezés pedig már rövid időn belül halálhoz is vezethet.

Ezt a látványt ne várja senki, éppen attól olyan veszélyes, hogy láthatatlan is
Fotó: tumsasedgars / Getty Images Hungary

Mennyire gáz!

Ki ne érezne, főleg a téli, hideg hónapokban, otthon bezárkózva, a stresszes hétköznapokban vagy a hétvégi kieresztésnél fáradtságot, olykor fejfájást, néha akár hányingert vagy rosszullétet, az ünnepek körüli összejövetelek, baráti vacsorák és családi ebédek tömkelegében netán szédülést vagy émelygést. Márpedig amikor ezeket tapasztaljuk, nem feltétlenül gyanakszunk rögtön a legrosszabbra. Ez egész évben, de különösen a fűtési szezonban, hamar nagy bajhoz is vezethet.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója szerint egy köbméter levegőben mindössze 200 köbcentiméter mennyiségnek megfelelő gáz jelenléte már 2-3 órán belül képes előidézni a fáradtság, fejfájás vagy szédülés egyébként is gyakran átélt tüneteit.

Kétszer ekkora koncentrációja, azaz 400 ppm töménységű CO ugyanennyi idő, azaz nagyjából 3 óra alatt már életveszélyes állapotot is élő tud idézni. Ennek a kétszerese, vagyis 800 ppm CO a beltérben már 20 perc leforgása alatt eszméletvesztést okoz, három óra időtávon belül pedig már halált. 12 800 ppm koncentráltságú CO azonban már percek alatt tragédiához vezet.

Érthetőbbre fordítva a számadatot:

Ha a CO szintje lakásunk térfogatának valamivel több mint egy, azaz 1%-át meghaladja, három, azaz 3 percen belül halált okoz.

A baj megelőzhető

Számos óvintézkedés tehető, mellyel a lehető legalacsonyabbra csökkenthetjük a CO-mérgezés kockázat otthonunkban, és ezeket a fontos manővereket időről időre szükség megismételni is.

A szén-monoxid a nyílt lánggal égő berendezések miatt van elsősorban jelen otthonunkban, márpedig főzni és fűteni muszáj
Fotó: M-Production / Getty Images Hungary

Óvintézkedések

A nyílt lánggal égő berendezések otthonunkban való esetleges tervezését, kivitelezését és üzembe helyezését mindig csak garantáltan hozzáértő, igazi szakemberre bízzuk, csak ő szavatolhatja a helyes működéshez szükséges beszerelési szaktudást.

Biztosítani kell a nyílt lánggal égő berendezések környezetében a levegő-utánpótlást. A katasztrófavédelem arra is felhívja a lakosság figyelmét, hogy az új építésű házaknál és a régieken is egyre gyakrabban megjelenő műanyag nyílászárók, szemben a régi fával, szinte semennyi levegő beszivárgását nem teszik lehetővé, így ezek mögött még nagyobb veszélynek vannak kitéve a nyílt lánggal égő berendezéseket használók, 

márpedig fűteni, meleg vizet használni és főzni mindenkinek kell. 

A szellőzőnyílások eltakarása életveszélyes – emlékszünk, hogy ennek, a fémtáblára festett figyelmeztető jelzésnek a szavain gyakoroltuk gyerekkorunkban az olvasást? Talán nem is tudva, mekkora igazságot hordoz. Az otthoni CO-mérgezések nagy arányban a fürdőszobában következnek be, ahol jellemzően kis helységben van sokszor a kazán nyílt lánggal égő berendezése is. Különösen ilyen helyen a szellőzőablakok, -rácsok eltakarása életveszélyes!

A berendezéseket gyakorta át kell szakemberrel vizsgáltatni, és a kéményseprőt sem csak szilveszter táján szabad lesni. Munkájukkal nem szerencsét hoznak, hanem életet menthetnek, és ennek jelentősége nemcsak a téli hónapokban érvényes, hanem az egész év során.

Ha már megtörtént a baj

Ha mérgezés jeleit tapasztaljuk magunkon, minél előbb szabad levegőre kell mennünk.

Ha esetleg már ájult állapotú, feltehetően szén-monoxid-mérgezést szenvedett személyt látunk, a lehető legrövidebb idő alatt távolítsuk el a mérgezés helyszínéről úgy, hogy közben magunkat se sodorjuk veszélybe. Az ájultat a friss levegőn stabil oldalfekvésbe helyezve kell a kiérkező szakszerű segítséget várni.

Tehetünk ellene még valamit

Ha a fenti óvintézkedéseket rendre kipipáltuk, már valamivel nyugodtabban dőlhetünk hátra otthonunkban, és bízhatunk benne, hogy elkerül a baj. De még sokkal nyugodtabbak lehetünk, ha szén-monoxid-mérő berendezést is alkalmazunk. 

A kipufogócsövénél ne vessük alá házi tesztnek, mert sokkot kap a berendezés, és nem fog jelezni, ha igazi vész van
Fotó: Ralf Geithe / Getty Images Hungary

A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban a háztartásokban, ahol ezzel az aprócska, pár ezer forintos berendezéssel rendelkeztek, ott a CO-mérgezések, ha be is következtek, nem fajultak halálos kimenetelűvé.

A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy érzékelőt csak megbízható forrásból szabad venni, lehetőleg műszaki szakboltban, mégpedig jó minőségűt és magyar nyelvű leírással ellátottat, amit aztán rendeltetésszerűen kell elhelyezni a lakásban. Az elemcserére és arra is fontos ügyelni, hogy ezeknek a kis mérő őröknek is van lejárati idejük. Ötévente mindenképpen illik újat venni, ha valóban bízni is akarunk munkájában.

Magyarországon évente 1000-nél is többször kell beavatkozni a tűzoltóknak, és sajnos a halállal végződő esetek száma is jelentős, akár 20-30 is lehet.

Ha kíváncsi vagy, miféle egyéb veszélyek leselkednek még rád saját otthonodban, egy korábbi cikkünkből több ilyet is megismerhetsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.