Drasztikusan megváltozik a személyiséged, ha ezeket az ételeket eszed

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az, hogy egy adott régióban milyen ételeket esznek az emberek, számtalan faktortól függ. Meghatározza, hogy azon az éghajlaton milyen növények élnek meg, milyen állatok őshonosak, a gazdasági helyzet és olykor a vallás is. Ez részben igaz ma is, ám a migrációval és a piacok globálissá válásával ma már ugyanúgy ehetünk banánt, humuszt és avokádót Magyarországon, ahogy a gyulai kolbász is megtalálható például az Egyesült Államokban.

Ennek megfelelően az ízlésünk is átalakulhat: a tradicionális magyar konyha alapanyagai mellett kipróbálhatunk ezernyi fűszert és más hozzávalót, míg az internet lehetővé teszi, hogy böngésszük távoli konyhák receptjeit, és akár el is készítsük azokat a magunk és szeretteink örömére. Ez pedig nem csupán kulináris élvezettel jár, de nyitottabbá is válhatunk más kultúrák iránt.

Ezt vizsgálták a kutatás során

Egy nemrégiben Nagy-Britanniában készült tanulmány fókuszában pont az állt, hogy vajon azok, akik szívesen megkóstolnak új ízeket, elfogadóbbá válnak-e az adott kultúra iránt. A kutatást a Birminghami és a Müncheni Egyetem kutatói közösen végezték, és arra jutottak, hogy minél több, a saját ízvilágunktól eltérő ételt kipróbálunk a nemzetközi palettáról, egy tizeddel csökken annak a valószínűsége, hogy az adott ország bevándorlóira kulturális vagy gazdasági fenyegetésként tekintsünk. 

Minél többféle, különböző országból származó ételt próbálunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy elfogadóbbá válunk
Fotó: Artur Debat / Getty Images Hungary

A kutatásban több mint ezer fehérbőrű britet kérdeztek meg (az Egyesült Királyságban hivatalos dokumentumokban, egészségügyi kérdőívekben gyakran kérik az etnikai hovatartozás megjelölését, ezek lehetnek például White Brit /fehérbőrű brit/, White European /fehérbőrű európai/, Asian Brit /ázsiai brit/, Black /afro-amerikai – a szerk.) és három téma köré rendezték a kérdéseket: hogy a megkérdezettek hogyan viszonyulnak az afrikai és karibi térségből, az Ázsiából és Európa más országaiból érkező bevándorlókhoz; hogy milyen valószínűséggel szavaznának olyan politikusokra, akik szigorítanák a bevándorlási szabályokat és a különböző szociális forrásokhoz való hozzáférést ezen csoportok számára, hogy mennyire szeretik az indiai, kínai, thai, török, karibi és spanyol konyhát, illetve, hogy milyen gyakran fogyasztják ezeket az ételeket. 

A tanulmány összefüggést talált aközött, hogy valaki mennyire élvezi a különböző konyhák ételeit és hogy mennyire toleráns az adott bevándorlói csoporttal szemben.

Ennek pedig nem csak az volt az oka, hogy a megkérdezetteknek már előzetesen is jó volt a véleményük ezekről az emberekről, hanem hogy az ételen keresztül történt kapcsolódás jelentett pozitív élményt, és ehhez társult a finom étel elfogyasztásának örömteli szenzoros tapasztalata. 

Az új ételek nyitottabbá teszik a személyiségünket

Dr Rodolfo Leyva, a Birminghami Egyetem kutatója szerint erre az a magyarázat, hogy az éttermekben vagy az ételt árusító standoknál a vendéglátók kedvesen, örömmel fogadják az oda érkezőket, és ezzel azonnal barátságos légkör alakul ki. A tudós véleménye szerint ha egy kiállításon vagy koncerten szeretnénk megismerkedni egy másik kultúrával, ahhoz adott esetben előzetes felkészülés szükséges, míg az evés alapvető emberi szükséglet

ezért az ételen keresztüli kapcsolódás egy sokkal természetesebb és egyszerűbb módja, hogy nyissunk egy másik térségből származó ember vagy csoport felé.

A tanulmány a kontaktushipotézis elméletén alapul, amelynek lényege, hogy csökkenhet az előítélet egy adott csoporttal szemben, ha megvannak bizonyos optimális feltételek: a közös célok, az együttműködés, az egyenlő státusz és a támogató társadalmi normák és intézmények. 

A más kultúrákkal való kapcsolódás az ételeken keresztül a legegyszerűbb, hiszen az evés alapvető szükségletünk
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Vagyis ne habozzunk nyitni új ízek felé, ha egyébként amúgy is szívesen próbálkozunk ilyesmivel, látogassunk el különböző éttermekbe, és ha vannak külföldi ismerőseink, bátran főzzünk nekik paprikás krumplit, tejfölös csirkepörköltet – ha nem vegetáriánusok, és kínáljuk meg őket a hamisítatlan magyar almás pitével vagy bejglivel. Így biztosan teljes lesz a harmónia és mindenki élvezi majd az együtt töltött perceket.

Ha arra is kíváncsi vagy, miként viszonyul egy indiai a bejglihez, ezt a cikkünket ajánljuk.  

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.