Drasztikusan megváltozik a személyiséged, ha ezeket az ételeket eszed

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az, hogy egy adott régióban milyen ételeket esznek az emberek, számtalan faktortól függ. Meghatározza, hogy azon az éghajlaton milyen növények élnek meg, milyen állatok őshonosak, a gazdasági helyzet és olykor a vallás is. Ez részben igaz ma is, ám a migrációval és a piacok globálissá válásával ma már ugyanúgy ehetünk banánt, humuszt és avokádót Magyarországon, ahogy a gyulai kolbász is megtalálható például az Egyesült Államokban.

Ennek megfelelően az ízlésünk is átalakulhat: a tradicionális magyar konyha alapanyagai mellett kipróbálhatunk ezernyi fűszert és más hozzávalót, míg az internet lehetővé teszi, hogy böngésszük távoli konyhák receptjeit, és akár el is készítsük azokat a magunk és szeretteink örömére. Ez pedig nem csupán kulináris élvezettel jár, de nyitottabbá is válhatunk más kultúrák iránt.

Ezt vizsgálták a kutatás során

Egy nemrégiben Nagy-Britanniában készült tanulmány fókuszában pont az állt, hogy vajon azok, akik szívesen megkóstolnak új ízeket, elfogadóbbá válnak-e az adott kultúra iránt. A kutatást a Birminghami és a Müncheni Egyetem kutatói közösen végezték, és arra jutottak, hogy minél több, a saját ízvilágunktól eltérő ételt kipróbálunk a nemzetközi palettáról, egy tizeddel csökken annak a valószínűsége, hogy az adott ország bevándorlóira kulturális vagy gazdasági fenyegetésként tekintsünk. 

Minél többféle, különböző országból származó ételt próbálunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy elfogadóbbá válunk
Fotó: Artur Debat / Getty Images Hungary

A kutatásban több mint ezer fehérbőrű britet kérdeztek meg (az Egyesült Királyságban hivatalos dokumentumokban, egészségügyi kérdőívekben gyakran kérik az etnikai hovatartozás megjelölését, ezek lehetnek például White Brit /fehérbőrű brit/, White European /fehérbőrű európai/, Asian Brit /ázsiai brit/, Black /afro-amerikai – a szerk.) és három téma köré rendezték a kérdéseket: hogy a megkérdezettek hogyan viszonyulnak az afrikai és karibi térségből, az Ázsiából és Európa más országaiból érkező bevándorlókhoz; hogy milyen valószínűséggel szavaznának olyan politikusokra, akik szigorítanák a bevándorlási szabályokat és a különböző szociális forrásokhoz való hozzáférést ezen csoportok számára, hogy mennyire szeretik az indiai, kínai, thai, török, karibi és spanyol konyhát, illetve, hogy milyen gyakran fogyasztják ezeket az ételeket. 

A tanulmány összefüggést talált aközött, hogy valaki mennyire élvezi a különböző konyhák ételeit és hogy mennyire toleráns az adott bevándorlói csoporttal szemben.

Ennek pedig nem csak az volt az oka, hogy a megkérdezetteknek már előzetesen is jó volt a véleményük ezekről az emberekről, hanem hogy az ételen keresztül történt kapcsolódás jelentett pozitív élményt, és ehhez társult a finom étel elfogyasztásának örömteli szenzoros tapasztalata. 

Az új ételek nyitottabbá teszik a személyiségünket

Dr Rodolfo Leyva, a Birminghami Egyetem kutatója szerint erre az a magyarázat, hogy az éttermekben vagy az ételt árusító standoknál a vendéglátók kedvesen, örömmel fogadják az oda érkezőket, és ezzel azonnal barátságos légkör alakul ki. A tudós véleménye szerint ha egy kiállításon vagy koncerten szeretnénk megismerkedni egy másik kultúrával, ahhoz adott esetben előzetes felkészülés szükséges, míg az evés alapvető emberi szükséglet

ezért az ételen keresztüli kapcsolódás egy sokkal természetesebb és egyszerűbb módja, hogy nyissunk egy másik térségből származó ember vagy csoport felé.

A tanulmány a kontaktushipotézis elméletén alapul, amelynek lényege, hogy csökkenhet az előítélet egy adott csoporttal szemben, ha megvannak bizonyos optimális feltételek: a közös célok, az együttműködés, az egyenlő státusz és a támogató társadalmi normák és intézmények. 

A más kultúrákkal való kapcsolódás az ételeken keresztül a legegyszerűbb, hiszen az evés alapvető szükségletünk
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Vagyis ne habozzunk nyitni új ízek felé, ha egyébként amúgy is szívesen próbálkozunk ilyesmivel, látogassunk el különböző éttermekbe, és ha vannak külföldi ismerőseink, bátran főzzünk nekik paprikás krumplit, tejfölös csirkepörköltet – ha nem vegetáriánusok, és kínáljuk meg őket a hamisítatlan magyar almás pitével vagy bejglivel. Így biztosan teljes lesz a harmónia és mindenki élvezi majd az együtt töltött perceket.

Ha arra is kíváncsi vagy, miként viszonyul egy indiai a bejglihez, ezt a cikkünket ajánljuk.  

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.