Az idei nyár sem lesz könnyű, az előrejelzések nem sok jóval kecsegtetnek. Meleg és száraz évszakra számíthatunk.
Európa három eddigi legmelegebb nyara közt lehet az idei az előrejelzések szerint. A túlmelegedett Atlanti-óceán és a légkör nagyon magas üvegházhatást okozó gázszintje mellett a visszahúzódó El Niño és az erősödő La Niña éghajlati jelenség is befolyásolja a nyári időjárást. Várhatóan nagy lesz a szárazság.
Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az elmúlt bő egy év a legek időszaka volt a meteorológiában. 2023-ben nem csak globális és hazai évi középhőmérséklet rekordja dőlt meg, de novemberben átléptük a 2100-ra várt 2 Celsius-fokos melegedést: soha nem látott hőhullámok érintették az északi féltekét, rekord magassá vált az óceánok hőmérséklete is.
2024 nyara száraznak és melegnek ígérkezik
Alig egy év alatt az elmúlt 10 évben tapasztaltnak megfelelő jégmennyiség olvadt el Grönlandon, a globális felmelegedés ráadásul a globális GDP-re is hatással volt a klímakutató elemzése szerint, most először átlépve az 5000 milliárd dollárnyi veszteséget is.
2024-ben tovább folytatódott mindez, Magyarországon a megbízható meteorológiai mérések története során először idén februárban 7 Celsius-fokos pozitív anomália mutatkozott, ami korábban sosem fordult elő egy hónap középhőmérsékletének esetében sem. Az év későbbi időszaka is hasonló tendenciát mutatott,
2024-ben már március végén és április elején megjelentek a júliusra és augusztusra jellemző, 30 Celsius-fok feletti hőségnapok.
Az ECMWF és a CFS előrejelző modellek előrejelzéseit összegezve Kovács Erik előrejelzésében megfogalmazta, hogy Európa és Magyarország nyári időjárása idén is az átlagnál melegebb lesz, tartós hőhullámokra, ráadásul a tavalyinál 10-15 százalékkal kevesebb csapadékra számíthatunk majd.
A légkörben felhalmozódó többletenergia miatt nagyon erős zivatar és viharszezonra kell számítani.
"Mindkét modell azt mutatja, hogy Észak-Európa felett alacsony, délnyugaton pedig tartós magasnyomású rendszerek fognak kiépülni, melyek együtt segítik a normálnál melegebb és forróbb hőmérsékletet felhozni Afrika felől a kontinens középső és nyugati részeire. Ha részletesen megvizsgáljuk a modelleket, akkor azt láthatjuk, hogy Európa egyik legmelegebb régiója a Kárpát-medence lesz, hosszabb ideig fennálló tartós hőhullámokkal és a tavalyinál tovább elhúzódó csapadékmentes időszakokkal. Mivel a tavasz is aszályos volt, különösen az Alföldön, ezért nyáron ismételten számíthatunk közepesen erős mezőgazdasági aszályra. A hőmérsékleti anomália eltérése a 30 éves átlagtól akár 1,2-2,4 Celsius-fok is lehet, de ebben még nagy a bizonytalanság az előrejelző modellekben a 2024-es nyárra - írja a kímakutató elemzésében.
Hasonló lesz az idei nyár, mint a 2021-es
Melegre és hosszú száraz időszakokra kell tehát felkészülnünk: a szakember szerint a tavalyelőttihez hasonló időjárási viszonyok várhatók a következő hónapokban. Kovács Erik összefoglalója szerint amennyiben a La Niña tartós és intenzív lesz, akkor szélsőséges globális és regionális légköri viszonyok alakulhatnak ki, ennek hatására pedig 2025-ben sem javul a helyzet, akár a 2022-es évihez hasonló aszály is lehetséges az északi féltekén. A Klímapolitikai Intézet kutatója azonban azt is hangsúlyozta, hogy ennyire előre teljesen biztosan még nem lehet látni a jövőt.
