Ezen a számon múlhat, hogy idén mennyi lesz a nyugdíjad

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Fontos kormányrendelet-tervezet látott napvilágot: tartalmazza az idei valorizációs szorzószámokat, ami az aktív évek keresete mellett nagymértékben meghatározza az öregségi nyugdíj összegét.

Az öregségi nyugdíj összege alapvetően két tényezőtől függ. Az egyik természetesen az, hogy az illető az elismert szolgálati idő évei alatt mekkora keresettel rendelkezett. Majdnem ennyire fontos azonban a valorizációs szorzószám, ami most lett nyilvános: mértéke 13,3 százalékkal emelkedik idén – írja cikkében a 24.hu.

A rendelet azok számára a legfontosabb, akik idén mennek nyugdíjba. Különösen azok várták megjelenését, akik az év első két hónapjában nyújtották be nyugdíjigénylésüket. Az ő időskori ellátásuk megállapításához ugyanis szükséges a szorzó:

Idézőjel ikon

addig nyugdíjelőleget kapnak, amelyet később utólag korrigálnak.

Aki idén adta be nyugdíjigénylését, csak a valorizációs szorzószámok bejelentése után tudja meg, pontosan mekkora összeget kap
Fotó: Abraham Gonzalez Fernandez / Getty Images Hungary

Így számolják ki a nyugdíjakat

A valorizációs szorzószámok lényege, hogy a 2023-as és korábbi kereseteket a nettó országos átlagbér nominális növekedéséhez igazítják. A tervezetben található szorzótábla 1950-ig visszamenőleg tartalmazza a szorzókat. „2025-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2023-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani” – mondta Farkas András nyugdíjszakértő a Portfoliónak. Hozzátette: „az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában:

Idézőjel ikon

minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is”.

A rendelet még nem végleges, egyelőre társadalmi egyeztetésen van, véleményezni március 27-ig lehet. Enne persze nincs nagy jelentősége, a valorizációs szorzószámok számításának módját ugyanis egyértelműen meghatározzák a jogszabályok.

 

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hízás a nyári szünetben: így előzheted meg a pluszkilókat a szakértők szerint

A nyári szünet alatti kötetlenebb életmód, a megváltozott napirend és a rendszertelenebb étkezések szinte észrevétlenül vezethetnek a gyerekek és a szülők súlygyarapodásához. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb figyelmeztetése szerint a nyári pluszkilók hátterében leggyakrabban a „folyékony kalóriák” állnak. Azzal ugyanis, ha a kánikulában víz helyett cukros üdítőket, szörpöket vagy gyümölcsleveket iszunk, akár egy teljes ebédnyi extra energiát is bevihetünk a szervezetünkbe.

Offline

Ő volt Mátyás eltitkolt, házasságon kívül született gyereke: kút állít neki emléket

Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.

Offline

Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.

Mindennapi

Láthatatlan tornádókat hozhat a közeledő szupercella: ezért ez az egyik legveszélyesebb időjárási jelenség

A szupercella a légkör egyik legösszetettebb és legveszélyesebb vihartípusa. Akár 120 km/órát meghaladó széllökés, felhőszakadás, jégeső, szélsőséges esetben pedig tornádó is kísérheti. A hétvégén Európa több részén is kedvezővé válhatnak a feltételek a kialakulásához, és hazánkban sem zárható ki szupercellás zivatarok megjelenése.

Világom

A betegek 90%-ával végezhet a rettegett Marburg-vírus: mentőövet dobott a WHO

A filovírusok családjába tartozó kórokozók, mint az Ebola és a rettegett Marburg-vírus, a világ legveszélyesebb fertőzései közé tartoznak, amelyek a legsúlyosabb járványkitörések idején a fertőzöttek 25–90 százalékának életét is követelhetik. Amíg a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenleg is küzd a Bundibugyo-vírus okozta Ebola-járvánnyal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadta az első átfogó klinikai irányelvét.

Mindennapi

Rejtélyes, új táblák jelentek meg a Balatonnál: szokatlan módszerrel fékezik meg az autósokat

Új, szokatlan megoldással figyelmeztetik az autósokat a Balatonhoz közeli Lovas központjában, ahol macskás útjelző táblákat helyeztek ki a felelőtlen autósok miatt. Bár a településen 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, az utóbbi hónapokban több cicát is elgázoltak a környéken. A keskeny utcák és a kanyargós utak miatt a sebességhatár betartása rendkívül fontos szabály lenne, ám sok sofőr ezt figyelmen kívül hagyja.

Testem

Sok nő él együtt vele anélkül, hogy tudna róla: ezt kell tenned, ha miómád van

A mióma a nőgyógyászati leleteken az egyik leggyakoribb diagnózis, mégis rengeteg tévhit és felesleges félelem övezi. Ez a méh izomfalából kiinduló, jóindulatú elváltozás a nők jelentős részénél teljesen észrevétlenül, tünetek nélkül bújik meg. De miért a hormonok táplálják ezt a rejtőzködő daganatot, mikor elég a puszta megfigyelés, és milyen modern, akár méhmegőrző vagy gyógyszeres eljárások állnak rendelkezésre, ha a mióma erős vérzést, kismedencei fájdalmat vagy meddőséget okoz?