Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyakunkon a Valentin-nap, gyakorlatilag már január eleje óta tele vannak a boltok szivecskékkel, nem is nagyon találkozni másmilyen reklámmal, csak olyannal, ami a szerelem ünnepét hirdeti. De mi van akkor, ha a kapcsolatunk éppen nem abban a fázisban tart, hogy bármit ünnepelni lehetne, vagy akár éppen már inkánn a szakításon gondolkodunk? Van optimális időpont a különválásra? Szakértőnk válaszolja meg a kérdést.
Szakítani senki sem szeret, és nem is jó érzés, de az élet velejárója, hogy kihűl a szerelem, hogy két ember más célokat fogalmaz meg idővel, és nem tudják összehangolni ezeket, vagy egyszerűen a kémia, ami addig átlendítette a párt a problémákon, már nem működik.
A szakítás ezért is nehéz
„Elengedni valakit, akivel hosszabb vagy rövidebb ideig együtt voltunk, nem csak azért megterhelő, mert veszteséget élünk át, hanem azért is, mert nem szeretjük a változást, márpedig egy szakítás akár óriási változásokat is hozhat az életünkbe” – mondja dr. Séllei Beatrix pszichológus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.
Előfordulhat, hogy el kell költöznünk onnan, ahol laktunk, megváltoznak a mindennapi rutinjaink, akár olyan egyszerű dolgok is, hogy mit eszünk vagy mikor fekszünk le aludni. Ezek apróságnak tűnnek, de ezeket egyszerre átalakítani sok szempontból – fizikailag, anyagilag, érzelmileg – kihívást jelenthet. A pszichológus szerint sokszor ezért is halogatjuk a szakítást.
Ne áltassuk magunkat, bármennyire is az a szándékunk, hogy a lehető legfájdalommentesebben jöjjünk ki egy kapcsolatból, illetve amennyire csak lehet, ne bántsuk meg a másikat, ez hiú ábránd.
A veszteség érzete mindkét félben ott lesz, még akkor is, ha egyetértenek abban, hogy a kapcsolat már nem működik. Ez az optimális eset.
Ha mégis mi állunk elő a farbával, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy empatikusan kezeljük a helyzetet. „Ha eddig párkapcsolatban voltunk, akkor jól ismerjük a másik működését, sejthetjük, hogy, mik azok a mondatok, amik biztos, hogy ellenállást váltanak ki belőle, és mik azok, amikre pozitívan reagál. Ha ezeket összegyűjtjük magunkban, azzal már sokat tettünk azért, hogy ez ne egy drámai beszélgetés legyen” – tanácsolja a szakértő.
Az ideális pillanat
A rossz híreket nem lehet jól időzíteni. Ha már mi úgy érezzük, hogy mindent megtettünk a kapcsolat megreformálása érdekében, mégsem működik úgy, ahogy kéne, akkor nem érdemes halogatni a nehéz beszélgetést.
Ha szeretnénk a másikat valamelyest megkímélni, akkor azt javasolja a pszichológus, hogy egy viszonylag aktív időszakot válasszunk. „Ha az a kérdés, hogy hétfőn vagy pénteken szakítsunk – és nyilván ezt a példa kedvéért mondom – akkor érdemesebb a hétfő mellett dönteni, mert akkor a másik még egész héten bejár dolgozni, el tudja foglalni magát, viszi a munka, míg ha pénteken kapja a rossz hírt, akkor rászakad az egész, és a hétvége folyamán csak emészti magát, belesüpped a negatív érzelmekbe.”
Ami még a szakértő szerint kifejezetten fontos, hogy a másik számára adjunk arra magyarázatot, miért szakítottunk, még ha ez csupán annyi is, hogy elmúlt a szerelem. Ugyanis ha van egy ok, akkor jóval könnyebb a helyzet feldolgozása is.
Valentin-nap előtt vagy után szakítsunk?
A szerelmesek ünnepe természetesen behelyettesíthető a karácsonnyal, születésnappal vagy bármilyen más, számunkra vagy a társunk számára jelentős nappal. Séllei Beatrix szerint a fenti kérdésre akkor kapjuk meg a választ – saját magunktól – ha végiggondoljuk a helyzetet. Az alábbi felvetések segíthetnek ebben.
- Hogyan viselném, ha egyedül kellene töltenem az ünnepet?
- Mennyire lenne igazságos az a másikkal, hogy ő készül az ünnepre, kiteszi a lelkét, én pedig azon gondolkodom, hogy szakítsak vele?
- Tudnék én magam jó érzésekkel ajándékot válogatni valaki számára, akivel épp szakítani készülök?
Ha rosszul éreznénk magunkat egyedül az ünnepen, vagy inkább egy jeles napoktól mentes időszakban tennénk meg a nehéz lépést, akkor az a válasz, hogy várjunk, de ha úgy tiszta a lelkiismeretünk, hogy az ünnep előtt adjuk ki a másik útját, akkor az. Ez mindenkinél egyéni, és nincs jó vagy rossz döntés ebben a kérdésben.
Így kezeld a másik reakcióit
„Mindenki a saját érzelmeiért felelős, tehát annak, aki szakít, nem feladata, hogy kezelje a másik szomorúságát, dühét vagy bármilyen negatív érzelmét” – mondja a szakértő. Az viszont véleménye szerint fontos, hogy kommunikációval megpróbáljuk kezelni a helyzetet, de csak addig, ameddig ez komfortos számunkra.
Amennyiben viszont a másik fél agresszívvá válik, akkor a saját határaink és a testi épségünk megőrzése a legfontosabb.
Ha minket tettek lapátra
A pszichológus szerint az a legfontosabb, hogy hagyjunk magunknak időt a történtek feldolgozására, és ha egy hozzánk közel álló esetleg álpozitív mondatokkal áll elő, mint például „úgysem volt hozzád való, majd jön másik, jobbat is találsz nála”, akkor ezeket igyekezzünk távol tartani magunktól, mert nem segítenek.
Az sokkal többet használ, ha értékeljük magunkban a kapcsolatot, őszintén ránézünk, hogy mit csináltunk jól, mit rosszul, hol hibáztunk, miben fejlődtünk, mit kaptunk a másiktól. „A szakítás gyászfolyamat, nem lehet siettetni, és mindenkinél más, hogy mennyi időre van szüksége a továbblépéshez. Ha megengedjük magunknak, hogy keresztül menjünk ezen a folyamaton, akkor megerősödve jövünk majd ki belőle.”
Ha kíváncsi vagy a Valentin-nap eredetére, akkor itt elolvashatod.
