Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre csak nő azoknak a munkavállalóknak a száma, akik az Európai Unió más országaiban próbálnak szerencsét, ami hozzájárul az itthoni szakemberhiányhoz.
Nem csoda hogy Magyarországon szakemberhiány van, ha ennyien dolgoznak külföldön.
Mintegy 500 hazai építési vállalkozás és közel 30 ezer szakmunkás, mérnök dolgozik egyéni munkavállalóként és kiküldetésben az Európai Unióban az Építési Vállalkozásók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint – adta hírül az MTI. Mint azt az ÉVOSZ közleményére hivatkozva írják, a kiküldetésben lévő munkavállalók a külföldi munkavégzés előtti magyarországi bérükön felül, kiegészítésül megkapják a mindenkori, az egyes szakmákra előírt minimál bruttó órabérüket, amelyre a magyar munkáltatójuknak kell kötelezettséget vállalnia a külföldi hatóságok felé.
Emellett a munkaadó a kiküldött munkavállalók ki-, valamint hazautazási és szállásköltségeit is köteles vállalni.
A kiküldetés egyébként legfeljebb 2 évig tart, két hónapnyi magyarországi munkavégzés után azonban a munkavállaló ismét külföldre mehet. E foglalkoztatási formában a dolgozónak megmarad a magyarországi munkahelye, továbbra is a magyar társadalombiztosítási hálóban marad, és
a magyar munkajogi szabályok vonatkoznak rá.
A külföldön munkát vállaló szakemberek folyamatosan emelkedő számából ítélve úgy tűnik, hogy a szakik számára a távolság mellett gyakran az sem akadály, hogy egyénileg próbáljanak szerencsét az Európai Unió munkaerőpiacán. Az ÉVOSZ viszont azt tapasztalja, hogy a hirdetésekre jelentkezők jelentős része nem ismeri kellően az elvárásokat. Mint írják, ahhoz például, hogy egy munkavállaló a végzettségének megfelelő és ezzel arányos fizetést kapjon, jól kell beszélnie az adott idegen nyelvet, emellett azzal is számolnia kell, hogy a havi fizetése legalább harmada – de akár fele is – a lakbérre és a rezsiköltségekre megy el.
