Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néha érdemes kikapcsolni a traumát újraaktivizáló médiafelületeket, hogy kevesebbet stresszelj – ebben segít a klinikai szakpszichológus.
Te is besokallsz néha a hírek görgetésétől, a negatív események végtelenségbe nyúló listáját vizslatva, amitől még a napsütéses reggelek fénye is megkopik, és a szemedben is megfakul a csillogás? Megesik, hogy a világ hírei, a közéleti események és a mindennap tapasztalt, látott történések alapvetően elkeserítőnek tűnhetnek, de vannak, akiket egy-egy történet különösen felzaklat. Bár érdemes lépést tartani azzal, hol és mi történik éppen a nagyvilágban, azonban néha muszáj megálljt parancsolni magunknak, hogy megtaláljuk a szükséges információbeszerzés és a megfelelő mentális állapot közötti egyensúlyt. Monica Johnson klinikai szakpszichológus tippeket ad arra, hogyan kezeljük a „triggering” helyzeteket, amikor valamilyen stresszor negatív érzelmeket vált ki bennünk.
A hírekben látott stresszorok aktiválhatják a PTSD-det is
A gyermekkori traumákat is újraélheti valaki, ha egy olyan helyzetbe csöppen, vagy egy olyan tartalmat lát, amely valamilyen módon és mértékben emlékezteti az elszenvedett nehézségeire. Ez egyeseknél szorongást és dühkitörést eredményez, ami azért is káros, mert a kapcsolatait is rombolhatja vele az illető, és ellökheti magától azokat, akikre a leginkább szüksége lenne, akik mellett érzelmi biztonságot élhet meg az idő nagy részében. Ha egy vita során valakinél bekapcsolódik a gyermekkori működésmód, akkor a helyzet nem fog tudni visszatérni a konstruktív kerékvágásba, amíg felül nem tud kerekedni saját érzelmi viharán, hogy a jelen helyzetre tudjon reagálni.
Johnson szerint általában azok a dolgok válnak stresszorokká, amelyek valamilyen traumához köthetőek. Ilyen lehet a másodlagos trauma is, amikor a traumatikus események nem közvetlenül az alannyal történnek, mégis mélyen megrendíti, amit látott. A kisebbségi csoporthoz tartozásnak is megvannak a saját traumái, stresszorai, legyen az faji, nemi, szexuális orientáció vagy vallási alapú közeg, mivel az elnyomott csoport tagjai gyakran megélik az előítéletek, a diszkrimináció és az ellenük elkövetett gyűlölet-bűncselekmények terhét. A transzgenerációs trauma is a másodlagos traumák körét bővíti, legyen az eredeti trauma holokauszttrauma vagy a családon belüli erőszaké.
A trauma néhány lehetséges hatása Johnson felsorolásában a félelem, a túlzott éberség, a depresszió, a düh, a magány, a memóriazavarok, a fejfájás, az álmatlanság, a testfájdalmak, a csökkent önbecsülés, a reménytelenség, valamint a szégyen vagy a bűntudat érzése. Amennyiben te is tapasztaltad már, hogy ilyen hatással van rád valamilyen hír, pont neked való Johnson tipptára, hogy miként tudsz egyszerre tájékozott maradni és kezelni az ezzel járó stresszorokat, hogy mentális egészséged se lássa kárát ennek.
- Tartsd be a határaidat! Mérd fel, hogy mikor jön el az a pont, amikor elérted tűrőképességed, terhelhetőséged határait, és erőltess magadra kellő hosszúságú szünetet, amely a pár perctől kezdve pár napig is tarthat. Ezzel nem menekülsz el a problémák elől, mindenki megérdemel egy kis szusszanásnyi időt, a világ amúgy is ugyanolyan borzasztó hely lesz másnap is, nem maradsz le mindenről.
- Szabj mentális gátat a stresszoroknak! Egy ideig kerüld el azokat az embereket vagy médiaforrásokat, amelyek triggerelnek téged. Képzeld el, hogy falat emelsz a felzaklató esemény és saját magad közé, valamint határozd meg, hogy mennyi időt hagysz magadnak stresszelni az adott helyzeten, aztán vonulj vissza tőle a falad mögé.
- Tegyél valamit másokért! Amikor azt érzed, összecsapnak fejed felett a hullámok, vagy már attól rosszul vagy, ha körülnézel a világban, olyan sok borzadály tárul a szemed elé, és tehetetlennek érzed magad, akkor keress egy olyan tevékenységet, amellyel segíteni tudsz másoknak, hogy visszanyerd a kontrollérzetedet, hogy megélhesd az erődet. Ölelj meg valakit, akinek szüksége van rá, ossz meg információkat egy fontos ügyről a neten, vagy önkénteskedj.
- Fókuszálj más érzésekre! Válassz egy olyan tevékenységet, amely a pozitív, de legalábbis a semleges tartományba terelheti érzéseidet. Kezdj bele egy új sorozatba, olvass, játssz valamit, találkozz a családoddal vagy a barátaiddal.
- Vizsgáld szélesebb perspektívából a dolgokat! Amikor egy stresszor aktiválódik, könnyen leszűkítheti figyelmünket, és felerősítheti fájdalmunkat. Ha azonban képesek vagyunk ebből hátralépni egy lépést, és a nagy képet is át tudjuk látni, egészséges összehasonlításokat tehetünk aközött, ahogy mi magunk és ahogy mások reagálnak. Így vagy azt élheted meg, hogy nem vagy egyedül megéléseddel, vagy hogy másoknál jobban kezeled a helyzetet, esetleg mások reakciójából nyerhetsz inspirációt arra, hogy nyugodtabban tudj hozzáállni az eseményekhez. Elalvás előtt sorold fel az aznapi pozitív tapasztalataidat.
- Csinálj valami teljesen mást! Tereld el valamivel a figyelmedet ideiglenesen, hogy eltávolítsd magadat az adott stresszortól. Menj el vacsorázni az egyik barátoddal, sétálj egyet, rakd be a mosógépet.
- Mérd fel, éppen mire van elég energiád! Határozd meg magadnak, hogy egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mennyire állsz készen arra, hogy újból elővedd a nehéz témákat, és melyik számnál jön el a „töréspontod”, amikor pihenésre van szükséged, különben túltelítődsz a sok borzalommal.
Ne feledd, a világ borzalmai megvárnak, a mentális egészségednek viszont időre van szüksége arra, hogy ismét terhelhetővé váljon. Add meg magadnak a kellő mennyiségű pihenést!
