Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A krónikus stressz nem csak a betegségek kialakulását és a már meglévő egészségügyi problémák állapotát súlyosbítja. Most már kutatás is bizonyítja, hogy a nagy lelki megrázkódtatást okozó traumák önmagukban is negatív következményekkel járnak az élettartamra nézve, és még a biológiai óránk időtartamát is csökkentik.
Az amerikai Yale Egyetem kutatói szerint a hosszú élet titka a nyugalom, mindezt pedig egy „epigenetikus órán” szemléltették, amely megmutatja, hogy a környezeti hatások és más külső-belső tényezők miként befolyásolják a gének működését. A tudósok így jöttek rá arra, hogy a krónikus stressz felgyorsítja az öregedési folyamat sebességét.
A megoldás kulcsa bennünk van
Tanulmányukban a Yale kutatói egy úgynevezett „GrimAge” elnevezésű biológiai órát használtak, amely a DNS-szekvenciák állapota szerint határozta meg a vizsgálatban részt vevők várható élethosszát, két kérdés alapján. Az egyik arra vonatkozott, hogy mennyire gyorsítja fel a krónikus stressz ezt a bizonyos biológiai órát. A másik kérdés pedig arra kereste a választ, hogy hogyan lehet lelassítani és hosszabbá tenni az egészséges állapotban eltöltött élettartamot.
Jó hír azonban, hogy bár a stressz valóban felgyorsítja az élet „óráját”, mi magunk befolyásolhatjuk azokat a tényezőket, amelyek ezt a gyorsulást okozzák. Ehhez nincs másra szükségünk, csupán érzelemszabályozásra és az önkontroll megerősítésére.
A stressz óriási rombolást végez
Rajita Sinha, az amerikai egyetem pszichiátriaprofesszora, a tanulmány egyik szerzője évtizedeket töltött annak kiderítésével, hogy a stressznek milyen ártalmas következményei vannak, és mindezek ahogyan pusztítják az elménket, és általában véve a testi egészségünket.
A kutatómunka során kiderült, hogy a hosszan tartó stressz például növeli a szívbetegségek, a függőségek, a hangulati rendellenességek és a poszttraumás stresszzavar kockázatát. Mindemellett befolyásolhatja az anyagcserét, felgyorsítva az elhízással kapcsolatos rendellenességeket, például a cukorbetegséget.
A stressz az érzelmek szabályozására és a világos gondolkodásra való képességünket is elrontja.
Az állandó idegeskedés öregít bennünket
A fentiek ismeretében a Yale kutatócsapata úgy döntött, megvizsgálja azt is, hogy vajon a stressz felgyorsíthatja-e az öregedést is. A vizsgálatba 444, 19 és 50 év közötti egészséges embert vontak be, akik vérmintát adtak a GrimAge által rögzített, életkorral összefüggő kémiai változások, valamint az egészség egyéb jelzőinek értékelésére. A résztvevők olyan kérdésekre is válaszoltak, amelyek segítették feltárni stressztűrő képességüket és pszichológiai állapotukat.
A kutatók – figyelembe véve az olyan demográfiai és viselkedési tényezőket, mint a dohányzás, a testtömegindex, a rassz és a jövedelem – azt találták, hogy azok, akik magas pontszámot értek el a krónikus stresszel kapcsolatos mérések során, felgyorsult öregedési markereket és fiziológiai változásokat, például megnövekedett inzulinrezisztenciát mutattak.
Meg kell tanulnunk uralkodni önmagunkon
A stressz azonban nem mindenki egészségére volt ugyanolyan hatással. Azok az alanyok, akik jól tudták szabályozni az érzelmeiket, és az önkontrolljuk is jó volt, ellenállóbbak voltak a stressz öregítő hatásával, illetve az inzulinrezisztenciával szemben.
Ezek az eredmények pedig alátámasztják azt az elképzelést, hogy a stressz gyorsabban öregít.
Ezzel együtt az orvosok meg is találták azokat a módszereket, amelyek a stressz káros következményeivel szemben megvédhetnek bennünket. Ez nem más, mint az érzelemszabályozás és az önkontroll megerősítése.
Vagyis azok, akik képesek rugalmasabban kezelni a nehézségeket, akik képesek kezükbe venni a sorsukat, akik biztosak önmagukban, vagyis mentálisan kiegyensúlyozottabbak, hosszabb és egészségesebb életet élhetnek.
