Stresszt mindannyian átélünk nap mint nap, de nem mindannyiunk életében következnek be ugyanazok a traumatizáló események. Ez a skála a számok nyelvére lefordítva megmutatja, mekkora veszélyt jelentenek a különféle hatások az egészségedre.
A Holmes–Rahe-életesemény-skála neve nem terjedt el annyira a köztudatban, mint például a Rohrscach-teszté, pedig egy annál sokkal egyszerűbben értelmezhető és elvégezhető, ráadásul pillanatok alatt értékelhető modellről van szó. Olyan tényezőt tudsz vele számszerűsíteni, amely mindannyiunk életében ott van nap mint nap, ez pedig nem más, mint a stressz.
A stressz rengeteg életeseményben ott van
Thomas Holmes és Richard Rahe amerikai pszichiáterek 1967-ben dolgozták ki ezt a skálát 5000 kórlap elemzésével. Koncepciójuk az volt, hogy bármilyen, az életben bekövetkező változás miatt alkalmazkodnunk kell, ennek folyamata pedig stresszt kelt bennünk. A különböző változások ugyanakkor különböző mértékű válaszreakciót váltanak ki, ezt próbálták meg számszerűsíteni azáltal, hogy az egyes fordulópontokhoz hozzárendeltek egy-egy számot. A 0–100 közti értékeket kiérdemlő jelenségekből egy átlagember életében is bekövetkezhet akár tucatnyi is egy évben: az összes, veled megtörtént esemény pontszámát össze kell adni, majd a végösszeg az, ami megmutatja, mekkora esélyed van arra, hogy az életedben jelen levő stressz betegséget alakítson ki nálad.
A módszernek vannak kritikusai is: ők vagy azt kérték számon, hogy miért is számít egy olyan pozitív életesemény, mint a házasságkötés vagy egy gyermek születése, stresszfaktornak. (Teljesen privát megjegyzés: akinek gyermeke született vagy szervezett esküvőt, az már nem biztos, hogy ilyen értetlen a dologgal kapcsolatban…) Vannak olyanok is, akik szerint egyéni felfogás kérdése is, hogy ki milyen típusú változást értékel valódi stresszként, illetve
akadnak olyanok is, akik szerint időről időre frissíteni lenne szükséges a skálán szereplő pontokat, így oda be kellene emelni a menopauza kezdetét is, ami az eredeti íven nem szerepel.
Ettől lehet veszélyben az egészséged
Ha felkeltettük az érdeklődésedet azzal kapcsolatosan, hogy mégis milyen életesemények számítanak jelentős stresszfaktornak, akkor most kattints ide, hogy elérj egy ívet, vagy olvasd el ezt a kis ízelítőt, melyből megtudhatod, mi mekkora stresszforrást jelent Holmes és Rahe szerint!
- Házastárs halála 100 pont
- Válás 73 pont
- Különköltözés 65 pont
- Börtönbüntetés 63 pont
- Közeli családtag halála 63 pont
- Súlyosabb sérülés vagy baleset 53 pont
- Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat létesítése 50 pont
- Munkahely elvesztése 47 pont
- Kibékülés a házastárssal vagy élettárssal 45 pont
- Nyugdíjazás 45 pont
Ha a teljes listát végignézve összeszámolod az elmúlt egy évben szerzett pontjaid, az értékelés egyszerű: ha 150 pontnál kevesebb gyűlt össze, akkor csekély a kockázata annak, hogy egészségedet veszélyeztesse az életedben jelen levő stressz.
Ha 150–300 pont közt sikerült gyűjteni, akkor már 50 százalék esélyed van arra, hogy a következő két évben megbetegítsen a stressz, ha pedig 300 fölött van pontjaid végleges száma, 80 százalékra ugrik ez az odds.
A negatív események számítanak igazán
A skála kapcsán végzett kutatások azért árnyalják a képet: Szabó Gábor doktori disszertációjában például azt állapította meg, hogy hosszú távú negatív hatást a negatív életesemények tudnak okozni, a pozitívokhoz való alkalmazkodáshoz ugyanis egészen másként állunk hozzá, mint azokhoz a rossz dolgokhoz, amelyek velünk történnek.
A negatív életesemények azonban az általa vizsgált összes betegségcsoportra kihatottak: a vesebetegséggel; a cukorbetegséggel; a daganatos betegségekkel, a májbetegségekkel, a gyomorfekéllyel, nyombélfekéllyel, illetve más gyomor-, bélrendszeri betegséggel, a reumás típusú, illetve más izom- és csontrendszeri betegségekkel, a szív- és érrendszeri betegségekkel, az allergiás betegségekkel, az asztmával és más légzőszervi betegségekkel, valamint a közlekedési, üzemi és otthoni balesetekkel is összefüggést mutattak. A legerősebb összefüggés a pszichiátriai betegségekkel volt.
Mindezen felül azt is megállapította Szabó Gábor, hogy társadalmi és gazdasági viszonyokra, értékrendre, szemléletre való tekintettel lehetnek különbségek abban, hogyan hatnak valakire ezek az események, így érdemes ezek ismeretében értékelni az eredményt. Arra ugyanakkor mindenképp alkalmas a skála, hogy felhívja a figyelmed arra, mit tehet veled a stressz.
Például az immunrendszereddel, az alábbi cikkünkben erről is olvashatsz:
