„Tudom, milyen az, amikor nincs az ember mellett senki” – interjú Menyhárt Dávid tiktokkerrel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Utcai jótevő? A hajléktalanok megmentője? Menyhárt Dávid valószínűleg semmiképp sem aggatna ilyen jelzőket magára, helyette csak teszi a dolgát. A húszéves szolnoki fiú a fedél nélkül élők mellé ül, étellel kínálja őket, és beszélget velük. Már évek óta köztük jár, hogy a figyelmét az elesettek felé fordítsa, mert igen fiatalon megtapasztalta, mit jelent egyedül, elveszve lenni. Interjú.

Még csak most vagy húsz, mégis jó pár éve már, hogy a figyelmedet a hajléktalanok felé fordítottad. Hogy jön ez egy tizenéves gyerek életébe?

Nagyon sokáig nélkülöztünk, és nagyon sok időt töltöttem a családomtól elszakítva. Voltak időszakok, amikor nem lehettem velük, intézetben voltam. Azóta tudom, milyen az, amikor nincs az ember mellett valaki. A hajléktalanok napi szinten tapasztalják azt, hogy nem tudnak senkivel sem beszélgetni. Nyilván enni sem, de szerintem a legtöbbször nekik egy beszélgetés még annál is jobban esik. Így indult el az egész tizennégy évesen.

Hogy emlékszel vissza a gyerekkorodban arra az időszakra, amikor nélkülöznöd kellett?

Hárman vagyunk testvérek, és mindannyiunkat elvettek a családtól. Az az érdekes, hogy egyébként nekünk mindig megvolt mindenünk, nem voltunk nagyon szegények, pedig anyukám egyedül nevelt minket. Az igazi apám börtönbe ment, aztán lett egy nevelőapánk, aki elvitt mindent.

Idézőjel ikon

Egyszer csak hat év után megfosztotta mindentől a családot.

Anyukám csak egyszer fordult a családsegítőhöz, hogy segítsenek rajtunk tűzifával, ehelyett intézetbe kerültünk. Anyu egyébként másnap egyedül elintézte: lett tűzifa.

Nehéz gyerekkora után Dávid számára nem kérdés, hogy azoknak nyújtson segítséget, akiknek a legnagyobb szüksége van rá
Fotó: Menyhárt Dávid

Névjegy

Menyhárt Dávid 2021 nyarán egy cukorkaosztogató videójával indította útjára TikTok-oldalát, amelynek ma már közel 175 ezer követője van. A húszéves szolnoki fiatalember ismertségét leginkább a hajléktalanokkal való beszélgetéseivel érte el, de bevásárlóközpontokban és az utcán is gyakran tesztel bennünket, járókelőket, hogy mennyire figyelünk egymásra.

Mennyi évet töltöttetek intézetben?

Hármat vagy négyet.

Akkor ezek szerint vissza tudtatok kerülni az anyukátokhoz?

Igen, végig kitartott, mindent megtett azért, hogy kikerülhessünk. Ő volt az egyedüli az egész intézményben, aki minden hétvégén jött hozzánk látogatni. Nagy szó volt, hogy sikerült kijönnük.

Milyen nyomokat hagytak benned ezek az évek?

Sokat köszönhetek az intézetnek, jobban megbecsülöm a családot, sokáig nem láthattam anyámat, a bátyámat. Ha minden működött volna az életünkben, ha mindig lett volna pénzünk, meg anyagilag biztonságosabb életünk, talán nem lett volna ilyen erős a kötelékünk, mint most. Sok nehéz időszak volt, jobban összekapcsolódtunk.

Anyukád nagyon büszke lehet rád.

Igen, én meg rá. Mindent egyedül csinált, ráadásul betegen, ennyi ideig… Mindennap beszélek vele, és megköszönöm neki, amit értünk és a családunkért tett.

Most már nem kérdezném meg azt, amit az interjú elején, hogy miért fordítottad a figyelmed az elesettek felé. De miért éppen a hajléktalanokat kezdted el támogatni?

Jó kérdés. Ezt nem igazán tudom megmagyarázni. Nekem is voltak nehéz időszakaim, de még nem voltam hajléktalan, szóval tényleg nem tudom. Talán azok a külföldi videósok motiváltak, akik hajléktalanokkal beszélgettek. Kipróbáltam, és jólesett. Azóta csinálom.

Idézőjel ikon

Mindenkivel, meg általában azokkal jól tudok beszélgetni, akik hozzám hasonlóan szenvedtek valamiért.

Sokszor egy jó szóra nagyobb szükség van, mint pár forintra
Fotó: GoodLifeStudio / Getty Images Hungary

Te pedig csak ülsz mellettük, és beszélgetsz velük…

Rájuk mindig van időm. Nemrég a villamoson elegyedtem szóba egy hajléktalannal, akivel aznap találkoztam, amikor épp kiengedték a kórházból. Szegényt nagyon megverték. Pénz nem volt nálam, így azt nem tudtam adni, de azt mondta, nagyon jólesett neki, hogy beszélgetett vele valaki. 

Hogy érzed, mire van a leginkább szükségük a fedél nélkül élőknek?

Sok hajléktalan nem is tudja, hogy mi kell neki. Legtöbbször megszólják őket, amiért isznak, pedig sokan nem is fogyasztanak alkoholt, amibe egyébként nagyon könnyű belemenekülni. Sokszor elég lenne egy jó beszélgetés, nem csak nekik, mindenkinek, neked és nekem is.

Mert ha nincs senki mellettünk, könnyedén át tudunk siklani egy nagyon-nagyon veszélyes világba.

Szerintem a hajléktalanoknak is beszélgetésre van a legnagyobb szükségük, arra, hogy valaki meghallgassa őket.

Dávid mindennap megköszöni az édesanyjának, amit érte tett
Fotó: Menyhárt Dávid

Mit szólnak a ténykedéseidhez a barátaid?

Pont most szelektáltam. Voltak, akiknek nem tetszett, amit csinálok, de van olyan barátom is, aki elmeséli, hogy odaült egy hajléktalanhoz. Szóval vannak támogatóim, olyanok is, akikkel csak félévente kommunikálok, de akkor mindent megbeszélünk. 

És mit szól hozzád az anyukád?

Büszke rám, pedig mindent tőle tanultam. Ő akkor is segített az elesetteknek, amikor neki sem volt semmije. Nagyon nehéz volt neki, miközben a betegsége miatt az is csoda, hogy még velünk van, és mégis segített az embereknek. 

Hogy látod magad mondjuk tíz év múlva? 

Esélyes, hogy külföldön fogok élni és dolgozni. Nem tudom még, mi lesz, de az biztos, hogy próbálok boldog és anyagilag független lenni, meg az időmet úgy beosztani, hogy hasznos legyen. És persze aktívan tevékenykedni. Ugyanúgy jótékonykodni, csak tíz év múlva már nem ezt csinálnám, hanem sokkal nagyobb segítséget nyújtva, sokkal nagyobb ötleteket valósítanék meg. És nem csak itt, Magyarországon. 

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.