A Nap sugárzása folyamatosan változik. Mintegy 11 éves ciklusokban előbb erősödik, majd a maximumot elérve csökkenni kezd. Kutatók szerint még ebben az évben elérheti a Nap a tevékenységi maximumot, amelynek ideje alatt minden korábbinál gyakrabban láthatunk sarki fényt.
Amikor a naptevékenységi maximumról beszélünk, nem egy pár óra alatt lezajló eseményre kell gondolni. Ahogyan a napciklus maga is roppant hosszú – 11 éven keresztül tart –, úgy a maximum sem zajlik le egyetlen nap alatt, ráadásul előtte és utána is aktív marad a Nap. Ez az aktivitás akár éveken keresztül is eltarthat. De pontosan mit is jelent, és milyen hatásai lehetnek annak az időszaknak, amikor a naptevékenységek a legerőteljesebbek?
Tizenegy év alatt zajlik le egy ciklus
A Nap intenzitása szinte folyamatosan változik. Egy ciklusának 11 éve alatt a tipikus naptevékenységek gyakorisága és erőssége előbb fokozatosan növekszik, majd a maximum elérése után csökkenni kezd. Ilyen tevékenység a többi között például a napfolt, a napfáklya vagy a napkitörés. Ezalatt az idő alatt változik a Nap mágneses mezeje is, és
a ciklus tetőpontján helyet cserél egymással a déli és az északi félteke mezeje. Jelenleg a 25-ös napciklusban járunk, amely 2019 decemberében kezdődött.
Hogy pontosan mikor éri el a Nap a ciklusa maximumát, a tudósok csak utólag tudják megmondani. A Nap aktivitását ugyanis 13 hónap napfoltjainak átlagából számítják ki. Vagyis azt, hogy ebben a pillanatban milyen mértékű ez az aktivitás, csak hat hónap múlva tudják majd kiszámítani. Ezt az adatot kell majd összehasonlítani a következő hónapra vonatkozóval, és amennyiben csökkenést mutat, jó eséllyel elérte a Nap a maximumot.
Bizonyos esetekben azonban a következő hónap csökkenése még nem jelenti azt, hogy elmúlt a Nap legaktívabb időszaka, és megcserélődtek a mágneses pólusok. Olykor egy kis visszaesés után újra növekedésnek indul a naptevékenységek száma. Noha biztosat csak hónapokkal később tudnak mondani a tudósok, előrejelzéseket természetesen tesznek.
Legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a maximumot 2024 közepe és 2025 vége között fogja a Nap elérni.
Több sarki fényben gyönyörködhetünk
A naptevékenységek erősödése többek között azzal jár, hogy sokasodik a napfoltok száma, ami a mágneses tevékenység intenzitásának növekedését mutatja. Ennek hatására erősödik és gyakoribbá válik a napszél, amely tulajdonképpen töltött részecskék áramából áll. Ezeknek a részecskéknek sokféle hatása lehet a Földre.
Gyakrabban láthatunk például sarki fényt. Ezt a látványos jelenséget az okozza, hogy a napszél részecskéit a Föld mágneses mezeje eltéríti, és a sarkok felé irányítja. Itt találkoznak a légkör sűrűbb rétegeivel, és a részecskék ütközése váltja ki a fényjelenséget. Noha sarki fényt általában a sarkok környékén lehet megfigyelni, olykor-olykor Magyarországon is gyönyörködhetünk ebben a jelenségben. Idén a naptevékenységi maximum felé közeledve márciusban többször is észleltek sarki fényt hazánkban.
Sőt, februárban két nap alatt három X-osztályú napkitörést mértek a kutatók (a kitörések erősségét A-tól X-ig terjedő skálán mérik), amelyek ennek a napciklusnak a legerősebb naptevékenységei voltak. Mivel az elkövetkező időkben mindenképpen intenzív naptevékenységre lehet számítani, érdemes lehet tiszta, felhőtlen éjszakákon az eget kémlelni – különösen, ha mágneses vihart jósolnak.
Komoly gondokat is okozhatnak a naptevékenységek
Nem csak ilyen kellemes és szép hatásai lehetnek azonban a naptevékenységeknek. Amikor például 2003-ban, halloween környékén egy rendkívül erős mágneses vihar érte el a Földet,
a bolygó körül keringő űreszközök működésében komoly fennakadásokat okozott.
Egy műhold olyan mértékű sérüléseket szenvedett, hogy javíthatatlannak bizonyult, és világszerte kommunikációs problémákat jelentett a légitársaságoknak és a sarkvidékeken a kutatóállomásoknak. Az erős napszél a vándorló állatok tájékozódóképességét is megzavarhatja, aminek hatására kutatások szerint például növekedhet a partra sodródó bálnák száma.
Hat az emberekre is egy napkitörés?
A napkitöréseknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról kiterjedt kutatásokat nem folytattak. Az biztos, hogy
a Föld mágneses mezeje mintegy pajzsként véd minket, így komolyabb kellemetlenségekkel szerencsére nem kell számolnunk.
Egyes tudósok szerint az űrhajósok és a légiutas-kísérők, illetve a pilóták a legveszélyeztetettebbek. A már említett 2003-as vihar idején kiadott figyelmeztetésben az szerepelt, hogy a 35. szélességi foktól északra és délre elhelyezkedő területeken, a repülőgéppel utazók túlzott sugárdózisnak lehetnek kitéve.
Egyes kutatások szerint a mágneses viharok hatással lehetnek az agytevékenységre. Rosszabbodhat ilyenkor a skizofréniában és a depresszióban szenvedők állapota, és kifejezetten megnehezíthetik a koncentrációt, illetve migrént is okozhatnak. Egyes mérések szerint az intenzív naptevékenység hatására megváltozik a homlok, a nyak és a vállak izmainak feszülése.
Olvasd el, mit ne egyél, ha a napszél miatt kínoz a migrén, kattints ide!
