Egy friss kutatás felfedezte a rovarirtószerek egy újabb hátrányát, ugyanis a poszméhek virágkeresését negatívan befolyásolják.
A rovarirtószerrel kezelt poszméhek később indulnak megkeresni, és kisebb valószínűséggel találják meg a tesztelt virágillatanyagot – közölte az MTI-vel a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI).
A rovarirtószerek árnyoldala
Egy új kutatás kimutatta, hogy a korábban már jóváhagyott és régóta széles körben használt rovarirtószerek a számunkra hasznos rovarfajokra is hatással lehetnek. A rovarirtószerek a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni küzdelemben fontos szerepet játszanak, de egyre több negatív hatásukra is fény derül. A környezetbe jutva negatívan hathatnak az egészségünkre, a biodiverzitásra és a különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokra is.
Az Európai Unióban engedélyezett acetamiprid nevű neonikotinoid rovarirtó hatóanyagról korábban már kiderült, hogy többek között a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóira is kedvezőtlen hatással lehet. Nem pusztítja el közvetlenül ezeket az állatokat, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatja meg, de eddig még nem lehetett tudni, hogy milyen mértékben.
A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói egy acetamiprid-tartalmú rovarölőszer, a bárki által elérhető és használható Mospilan hatásait elemezték a földi poszméhek (Bombus terrestris) viselkedésével és illatanyag-érzékelésével kapcsolatban. A laboratóriumi kísérletből kiderült, a Mospilan háromhetes kitettség után nem befolyásolta a poszméhek perifériás illatanyag-érzékelését, azonban komoly változásokat okozott a táplálékkereső viselkedésükben. A rovarirtószerrel kezelt poszméhek közül többen később kezdtek el táplálékot keresni, és kisebb valószínűséggel találták meg a virágillatot. A kutatók szerint azt még vizsgálni kell, hogy ezek a hatások hogyan befolyásolhatják a beporzók populációját és végső soron a hatásukat az ökoszisztémára.
