Korábban Magyarországon nem dokumentált kullancslégyfajt írtak le. A japán szarvas-kullancslégy hangtalanul repül, ezért nehéz észrevenni, csípésével többféle kórokozót terjeszt.
A kullancslegyek sokak szerint az egyik legidegesítőbb rovarok Magyarországon. Vastag kitinvázuk van, ezért nehéz elpusztítani őket, egy erősebb csapás után is általában életben maradnak. Kitartóan üldözik kiszemelt áldozatukat, csípésük pedig fájdalmas. Így bizonyára kevesen fognak annak örülni, hogy a Folia entomologica hungarica közösségimédia-bejegyzése szerint új kullancslégyfajt fedeztek föl hazánkban – derül ki a hvg.hu cikkéből.
Véletlen vezetett az új rovarfaj felfedezéséhez
A kutatók sajátos módon találtak rá az új fajra. Az idei túrkevei biodiverzitás napokon arra lettek figyelmesek, hogy zavaróan „ragaszkodó” kullancslegyek jelentek meg körülöttük, és csipkedték őket. A gyűjtők néhányat be is fogtak közülük, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeum Kétszárnyúak gyűjteményébe küldtek.
A tudományos feldolgozás során derült ki, hogy korábban Magyarországon ismeretlen rovarokról van szó: a japán szarvas-kullancslégyről.
Így a ló- és a szarvas kullancslégy után újabb rokonnal bővült a hazai kullancslegyek családja. Ezeknek a rovaroknak nincs közül a kullancsokhoz, csak az elnevezésük hasonló. A kullancslegyekre általánosságban jellemző, hogy roppant vastag a kitinvázuk, ezért nagyon ellenállóak. Nem lehet őket olyan egyszerűen lecsapni, mint mondjuk egy szúnyogot, ráadásul kitartóan üldözik áldozatukat.
Épp ezért nem érdemes menekülni előlük, a leghatékonyabb módszer, ha elkapjuk és szétmorzsoljuk őket.
A japán szarvas-kullancslégy alapvetően a szarvasok és őzek vérszívó élősködője. A nőstény a gazdaállat szőrébe kapaszkodik, majd, ha megtelepedett, ledobja szárnyait. Ezután a patáson él és párosodik a hímmel, és itt hozza világra kifejlett lárváit is, amelyek szinte azonnal bebábozódnak. Az emberek vérét is előszeretettel szívja, különféle kórokozókat, baktériumokat, mikrobiális élősködőket terjesztve.
