Nagy baj is lehet abból, ha elkezdesz otthon mindenfélét felhalmozni

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ember mindig, mindenhol keresi a biztonságot, a ma embere pedig sokszor a tárgyakban találja meg ezt. A gyűjtögetés egyfajta megküzdési mechanizmus a magány, félelem vagy hiányérzet ellen, hiszen a nagy halom ruha, könyv vagy konyhai eszköz elfedi a lényegi gondokat. Ami rossz szokásnak tűnik, az ennél sokkal több is lehet: akár patológiás állapot is.

Érdekes, ahogy az evolúció megőrizte a gyűjtögetés szokását, de ameddig az ősember a túlélés érdekében gyűjtött bogyókat, gallyakat, köveket, addig a modern ember a lelki túlélés miatt halmoz fel tárgyakat. Ne áltassuk magunkat: valójában nem a testünknek van szüksége több száz kézzel fogható dologra, hanem a szellemünknek. 

Ez a rossz szokás belső kényszer eredménye

A tárgyak felhalmozása összefügg a berögzült szokásokkal és a biztonságérzettel.

Amikor például telepakoljuk a konyhát tartós élelmiszerrel, akkor kevésbé érezzük magunkat veszélyben. Ugyanez igaz azokra a dolgokra is, amiket magunk köré gyűjtünk,

legyenek azok könyvek, újságok, fotók, képeslapok, szép emléket idéző függők vagy épp növények. Azzal, hogy ragaszkodunk a tárgyakhoz, azt üzenjük, hogy egy váratlan helyzetben is vannak dolgaink, amelyekbe belekapaszkodhatunk, ha például magányosnak vagy levertnek érezzük magunkat.

A tárgyak felhalmozása akkor jelent gondot, amikor azok már életterünket szűkítik és életminőségünket rontják. Ebben az esetben már nem egyszerű biztonsági gyűjtögetésről van szó, hanem egy lelki nehézségről, amit így próbálunk elfedni. 

Gyakori a cipők felhalmozása
Fotó: GettyImages

Papírból épített vár

„Az életkor előrehaladtával a rendhez való viszonyunk is megváltozik. Már nem szívesen rendezzük át a lakást, és a tisztaságra is másképp tekintünk. Ugyan vannak emberek, akik személyiségükből fakadóan mindig szétszórtak lesznek, de egyre fontosabb a rendezettség” – mondja dr. Tiringer Aranka pszichológus.

„Egy kutatás szerint a tulajdonságaink 50%-a megváltozik az évek múlásával, így aki fiatalon hanyagabb volt, időskorára pedánsabbá válhat. Ez szoros összefüggésben van a rendrakással és a gyűjtögetéssel is.

Idézőjel ikon

Ugyanakkor ahogy telnek az évek, azt is megfigyelhetjük, hogy az egyes tárgyainkat szeretjük mindig ugyanott tartani, legyen szó egy kis terítőről, egy dísztárgyról vagy berendezési eszközről.

Ennek oka, hogy az állandóságban nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Nyugtató a tudat, hogy hazaérve mindig megszokott környezet fogad” – teszi hozzá a szakember, aki szerint bár a felhalmozott eszközök védőbástyát jelentenek, de ez nem megoldás. A belső egyensúly akkor igazi, ha képesek vagyunk függetlenedni a tárgyaktól. 

A belső bizonytalanságot kompenzálja a külső 

Az idő múlása a fiatalság elvesztését és a nőiesség csökkenését is magával hozza, amit nehéz elfogadni. Ezért vannak, akik a konkrét holmik gyűjtése helyett külsejük túldíszítésével akarják növelni biztonságérzetüket, legyen szó gyakori hajfestésről vagy új kozmetikai cikkek, ruhák és ékszerek vásárlásról. Szakértőnk szerint ők így halmoznak fel.

Idézőjel ikon

A külsővel kapcsolatos sűrű változtatás akkor jelent problémát, amikor valaki a szokott megjelenésen hirtelen nagyot változtat, például derékig érő haját fiúsan rövidre vágatja, vagy szolid viseletét extrémre cseréli. Ilyenkor egy élethelyzeti krízis állhat a háttérben.

Visszakanyarodva, ugyanez igaz a gyűjtögetésre is. Amikor valaki egyik percről a másikra megszabadul a felhalmozott tárgyaktól, akkor még nem stabil a belső biztonságérzete. Aki viszont fokozatosan szelektál, kész a tartós fejlődésre. 

A kényszeres gyűjtögetés nem egyszerű rossz szokás, hanem betegség
Fotó: trekandshoot / Getty Images Hungary

Lehet a gyűjtögetés betegség is

Az evolúciósan adaptív viselkedés, a gyűjtögetés egy idő után azonban akár ártalmassá is válhat mind a személy, mind környezete számára. A kényszeres gyűjtögetés egy 1947 óta ismert mentális betegség: 

Idézőjel ikon

akkor egy testvérpárnál 120 tonnányi felhalmozott limlomot találtak New Yorkban: volt a kacatok közt generátor, zongora, és több ezer könyv is.

Az állapot azzal jár, hogy az egyén késztetést érez tárgyak birtoklására, megválni pedig nem igazán tud tőlük, miközben élettere egyre korlátozottabban használható, ami stresszt jelent számára. A gyűjtött tárgyak általában nem érdekes vagy értékes darabok, hanem felesleges holmik, melyeknek értéke nincs: a szenvedély tárgya lehet tehát magazinok, dobozok vagy régi ruhák felhalmozása is. 

Aki ilyen körülmények közt él, annál a rossz higiéniás viszonyok már adottak, de akár tűzveszélyt is jelenthet a sok holmi, amikor már csak szűk folyosókon tud az érintett közlekedni azok közt otthonában.

A következő jelek utalhatnak a gyűjtögetés patológiás jellegére:

  • az érintett rendszerezhetetlen mennyiségben túlhalmoz tárgyakat,
  • ezek sorsáról nehezen dönt,
  • a felhalmozás a mindennapi életét is akadályozza már,
  • félti, óvja a kacatokat,
  • közben pedig családtagjaival felületessé válik viszonya.

Egyedül élő, főleg idős emberek, kényszeres gyűjtögetők családtagjai, kevés családi kötelékkel rendelkezők és zsúfolt otthonban felnövő gyerekek veszélyeztetettek az állapot kialakulásában. Fontos, hogy az érintett segítséget kapjon: az ugyanis nem elég és nem is segít rajtuk, ha egyszerűen kidobjuk holmijukat és kitakarítunk, sőt – ez a betegnek hatalmas trauma, a problémát pedig nem oldja meg.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.