Ilyen volt a román megszállás Budapesten: luxusszállóból irányították a letartóztatásokat

Olvasási idő kb. 5 perc

A 20. századi magyar történelem egyik kevéssé ismert korszaka a román megszállás: 1919 áprilisától novemberig a román hadsereg fél Magyarországot elfoglalta. A katonai diktatúra során módszeresen kifosztották az országot, többek között a gyárak gépsorait, a lovakat és a kórházi vaságyakat is Romániába küldték. Sőt, amikor kivonultak, vitték magukkal Budapest összes telefonkészülékét is.

1919. augusztus 4-án Budapesten a Rákóczi úton, a Baross utcában és az Üllői úton román katonák jelentek meg. A csapatokat lovas kürtösök vezették, utánuk következtek a lovas katonák, majd a gyalogos tüzérek. Vezetőjük, Holban tábornok azzal fenyegetőzött, hogy ha ellenállást tapasztal, bombázni fogja a magyar fővárost.

A proletárdiktatúra egy hónapja lemondott vezérkari főnöke, Stromfeld Aurél tudomásul vette az inváziót, majd a Kálvin térnél maga is összetalálkozott a román katonákkal, akiket a proletárdiktatúra által igencsak meggyötört lakosság nem mindenhol fogadott ellenségesen:

Idézőjel ikon

„Az élen lévő román csapatokat a Kálvin térnél értük utol, és a román tiszteket virágokkal láttuk feldíszítve, amelyeket az útvonalon kaptak. Ez volt a legrettenetesebb, amit megéltem”

– jegyezte meg Stromfeld. Rövidesen Budapest utcáin román és magyar nyelvű falragaszok, a lapokban pedig román és magyar nyelvű rendeletek tűntek fel. De hogyan jutottunk idáig? A válaszokért legalábbis 1916-ig kell visszamenni.

Román katonák Budapest utcáin 1919. augusztus 4-én
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Magyar katonák Bukarestben

1916 augusztusában, amikor már több mint két éve tartott az első világháború, és többé-kevésbé mindenki számára világossá vált, hogy a katonák abban az évben sem fognak hazaérni, mielőtt lehullanak a falevelek – ahogy azt még 1914-ben Ferenc József ígérte –, az antant és a Román Királyság titkos egyezményt írt alá Bukarestben. A paktum szerint, ha Románia az antant oldalán belép a háborúba, jelentős területekkel bővítheti határait: megkapja Bukovinát, Erdélyt, a Partiumot, az egész Bánságot, sőt, határait egészen a Tisza vonaláig kiterjesztheti. A románok nem sokat teketóriáztak: augusztus 28-án támadást indítottak a Monarchia ellen, ám várakozásaikkal ellentétben nem tudtak győzni: vereségek sorozata következett, sőt, az osztrák–magyar és a német haderők még Bukarestet is elfoglalták.

Kaotikus korszak

Az első világháborút követően Románia a győztes hatalmak között találta magát. 1918 novemberében az Osztrák–Magyar Monarchia fegyverszüneti megállapodást írt alá Padovában, s mivel csapatait visszavonta, megnyílt az út a román hadsereg előtt: 1919 tavaszára egész Erdélyt elfoglalták.

Magyarországon ekkor már teljes volt a káosz.

1918 őszén az őszirózsás forradalom eredményeképpen Károlyi Mihály került a miniszterelnöki székbe, de alig fél év múlva le is mondott: szembesülve a győztesek további területi igényeivel, átadta a hatalmat Kun Bélának és a kommunista pártnak.

A csapatokat lovas kürtösök vezették
Fotó: Wikimedia Commons

A románok a Tisza vonaláig nyomultak

1919. április 16-án a román hadsereg benyomult Magyarországra. Gyors ütemben haladtak előre: egy hét múlva megtörtént Gyula és Debrecen megszállása, április végére pedig gyakorlatilag a Tisza vonaláig minden jelentős magyar város román kézre került, Nyíregyházától Hódmezővásárhelyig. Júniusban némi remény mutatkozott a helyzet rendeződésére: a szövetségesek azt ígérték, hogy figyelembe fogják venni a magyar igényeket a térkép újrarajzolásakor. Arra utasították a románokat, hogy vonják vissza csapataikat a Tiszántúlról, ők viszont ezt csak akkor lettek volna hajlandóak teljesíteni, ha a magyar hadsereget leszerelik. Ezt Kun Béla visszautasította, a románok pedig 1919. július 31-én átlépték át a Tiszát, és megindultak Budapest felé. Másnap Kun Béla elrepült, és a „dicsőséges” 133 napnyi proletárdiktatúra is véget ért.

Román csapatok az Országház előtt
Fotó: Fortepan / Kieselbach Galéria

Román katonák Budapesten

1919. augusztus 3-án az esti órákban Rusescu tábornok vezetésével néhány száz román lovas katona érkezett Budapestre

Két ágyút cipeltek magukkal, ezeket Kőbánya határában hozták működésbe: egy órán át lőtték a városrészt, nagy riadalmat keltve a lakosságban.

A Magyar Vörös Hadsereg ekkor már csak romjaiban létezett – bár akadtak ellenállók, ők sem tudták megakadályozni, hogy a román hadsereg megszállja a magyar fővárost. A románoknak szimbolikus jelentőségű volt Budapest elfoglalása, nem utolsósorban a három évvel korábban történtek miatt, amikor a német-oszták-magyar hadsereg Bukarestben katonai közigazgatást vezetett be.

Budapest román megszállása mindössze két nap alatt történt
Fotó: Wikimedia Commons

A Gellért Szállóból irányították a diktatúrát

Voltaképpen ugyanez történt Budapesten is. Miután fél napig mindössze négyszáz katona tartotta megszállva a magyar fővárost, megérkezett az erősítés, és megkezdődött a főváros kifosztása. A románok a budapesti Gellért Szállóban rendezték be főhadiszállásukat, a közkatonák pedig a budapesti laktanyákban tartózkodtak, de például a Várban lévő királyi lovardába is beköltözött egy lovasszázad. A pesti Duna-part szállodáiban a prominens román tábornokokat szállásolták el.

A román megszállás Budapesten

A középületekre, köztük a Budavári Palotára és az Országházra kitűzték a román zászlót, a magyar politikusok telefonjait lehallgatták. Összegyűjtötték a fegyvereket, az ellenállókat kegyetlenül megbüntették vagy kivégezték. Tilos volt egyenruhát viselni, a lefegyverzett rendőrök és csendőrök mellé román megbízottakat jelöltek ki. 

Mindenütt román katonák voltak, a pályaudvarokon, a postán, a hidak közelében, az utcákon.

Éjjel kijárási tilalom volt érvényben, a sajtót cenzúrázták: a korabeli lapok fehér hasábokkal, a címlapon censurat felirattal jelentek meg, első oldalukon román és magyar nyelven közölték az aktuális rendeleteket. A boltokban alig volt áru, a telefonok használatát betiltották. Ha valaki vidékre szeretett volna utazni, külön engedélyt kellett kérnie, amit persze kenőpénzért kaphatott csak meg.

Román katona a Ferenc József-hídnál
Fotó: Wikimedia Commons

Magyarország kifosztása

A legfontosabb cél azonban Magyarország azonnali és minél teljesebb kifosztása volt: Ion I. C. Brătianu miniszterelnök meggyőződése volt, hogy ezt teljes joggal teszik, cserébe a német-osztrák-magyar hadsereg 1917-ben és 1918-ban tanúsított magatartásáért. A kifosztás igen szervezetten zajlott, vittek szinte mindent: bort, gépeket, lisztet, terményeket, takarmányt, jószágokat.

Idézőjel ikon

A tiszántúli lovak több mint fele Romániába került, de leszereltették a malmokat, elhordták a kórházakból a vaságyakat, valamint a mozdonyokat és a vasúti kocsikat is Romániába küldték.

1919. október 5-én még a Nemzeti Múzeum műkincseit is elszállították volna, ha azt az amerikai katonai misszió vezetője meg nem akadályozza.

Román katonák Budapesten 1919 szeptemberében
Fotó: Dea / Biblioteca Ambrosiana / Getty Images Hungary

A megszállás vége

A románok végül 1919. november 14-én hagyták el Budapestet. A laktanyákban áldatlan állapotok uralkodtak:

Idézőjel ikon

„Nem akadt egy teljesen ép ablak sem. A padlódeszkák feltépve, minden szoba tele emberi ürülékkel”

– írta egy szemtanú. De több iskola, kórház és raktár is feltörve, kifosztva köszöntötte a román megszállás végét. A legkülönösebb talán mégis az, hogy magukkal vitték a főváros összes tűzoltókészülékét és telefonját. Pedig két nap múlva is lett volna miről beszélni telefonon: ekkor vonult be a Nemzeti Hadsereg élén Horthy Miklós Budapestre. (A cikk írása során a korszak kiváló ismerőjének, Perczel Olivérnek a szövegben linkkel jelzett tanulmányaira támaszkodtam.)

Ha szívesen olvasnál arról is, hogyan éltek az 1920-as évek elején a vagonlakók, ezt a cikket ajánljuk.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.