Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha már éltél a hetvenes-nyolcvanas években, jó néhány termékre rá fogsz csodálkozni, ami bekerül retró kosarunkba.
A Közért Vállalat 1948-tól egészen a rendszerváltásig működött, ám a hetvenes években Budapesten már ABC-ben, míg vidéken az Áfész boltokban vásároltak. A magasabb minőségű különlegességekért a Csemege boltot célozták meg, de minden termékféleségnek megvolt a maga szakboltja: kozmetikumért és vegyszerekért az Azúrba, finom porcelán- és üvegáruért az Amforába, edényért és lábasért, no meg mákdarálóért a Vasértbe, illetve a Vasedénybe mentünk. A mai napig sokan hívják a papír-írószer üzletet ÁPISZ-nak, hiszen ez az állami cég volt az egyeduralkodó.
Magyar vállalatok gyártották a kólát
Ha a nyolcvanas évek élelmiszerboltjaiból egyetlen momentumot kellene kiemelnem, amely azonnal felidézi számomra a korszak hangulatát, az egyértelműen a kasszasor mögötti kávédaráló. Amikor édesanyám gyerekként elküldött a közeli boltba, mindig azon aggódtam, hogy jól csíptessem fel a kávészacskót, és hogy mi van, ha az őrölt kávé nem fér bele a tasakba.
„Az abban az időben népszerű kávék közül ma már csak az Omnia és a Karaván lehet ismerős – mondja Oravec Éva, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa. Ám abban az időben az Amigo, a Rio és az Ali baba kávék is rendkívül népszerűek voltak.”
1981-től volt kapható a gyerekeknek is adható Maci Kávé, illetve megjelentek az oldódó kakaóporok is, például a Nesquick.
1977 is fontos év volt: akkor jelent meg az emlékezetes, alutasakos első Sió gyümölcslé, amelyből évente kétmillió darabot adtak el. 10 évvel később pedig piacra dobták az 1 literes, majd 2 deciliteres kartondobozos Siót.
„Ebben az időben a Traubisoda és a Meggy Márka volt a fiatalok kedvence, illetve kapható volt Pepsi, és a Coca-Cola is, melyeket magyarországi vállalatok gyártottak.”
A retró kosárba ritkán került nyugati csoki
A hetvenes, nyolcvanas években a családanyák általában dolgoztak, így szükség volt olyan termékekre is, amelyek megkönnyítik a vacsorafőzést, és lerövidítik az idejét.
„A hetvenes-nyolcvanas években keresettek voltak a mirelit áruk, illetve a régi hagyományokkal rendelkező márka, a Globus konzervjei és befőttjei – mondja szakértőnk. Valószínűleg mindenki kamrájában ott volt a májkrémkonzerv vagy éppen a löncshús.”
Az akkoriban divatos édességek közül jó néhány – ha új formában is, de – megtalálható a boltok polcain ma is.
„Három jelentős állami céget említhetünk ebből az időszakból: a Budapesti Édesipari Vállalatot, a Szerencsi Édesipari Vállalatot és a Győri Keksz- és Ostyagyárat – mondja Oravec Éva. Termékeik a ma is ismert pilótakeksz és vaníliás karika, a Piros mogyorós, a Balaton, a Sport, a Vadász és a Kapucíner szelet a hetvenes, nyolcvanas években is nagyon népszerűek voltak, ahogyan a Tibi is, amely az államosítás után került a Stühmertől a Budapesti Csokoládégyárhoz, és a névadó nem volt más, mint Stühmer Frigyes kis unokája.”
Azok, akik már éltek ebben az időszakban, vagy éppen kicsi gyerekek voltak, bizonyára emlékeznek például a Szerencsi betűs csokikra – mindenki próbálta a dobozból a saját neve kezdőbetűjét kikeresni –, de létezett olyan csokoládészelet is, amelynek elején a magyarországi várak voltak, a hátulján pedig egy rövid leírás a történelméről az edukáció jegyében.
„A márkás, nyugati csokoládékat a nyolcvanas évek közepe-vége felé már egy-egy trafikban is meg lehetett venni, de előtte a konzumboltokban vásárolhatták csak meg valutáért például a Tobleronét, de ugyanez volt igaz a Nyugatról érkező italokra és a dohányárura is.”
Gabi fogkrém és Odol szájvíz a fürdőben
Negyven-ötven évvel ezelőtt töredéknyi mennyiségű termékből válogathattunk, és ez igaz volt a kozmetikumokra, tisztítószerekre is.
„Bip súrolót, Biopon és Tomi mosószert használtunk, és tudtuk, hogy »Fabulon a bőre őre, ezt használja nyakra, főre!«” – idézi fel Oravec Éva muzeológus.
Leginkább Baba és Amo szappant használtak, a hajmosáshoz pedig WU2-t.
„A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításán rácsodálkoznak a látogatók többek között az Odol szájvízre is; még emlékeznek rá, hogy ott volt a fürdőszobában. A Caola termékei is rendkívül népszerűek voltak – elődje a Budapesti Illatszer és Piperegyárban készült –, és valószínűleg nem akadt olyan gyerek, aki ahelyett, hogy fogat mosott volna vele, ne ette volna meg inkább a Gabi fogkrémet.”
Ha nemcsak a kedvenc termékeidre szeretnél visszaemlékezni, hanem arra is, hogy milyen volt akkor iskolásnak lenni, böngészd át galériánkat is.
