Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A 19. század végén szinte a teljes magyar szőlőtermesztés áldozatul esett a filoxérának. A pesszimista előrejelzések szerint az újonnan megjelent kártevő hasonlóan nagy pusztítást végezhet.
Megkongatták a vészharangot a Szent György-hegy szőlőgazdái, a területen egyre nagyobb problémát okoz egy pusztító kártevő, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség: az aranyszínű sárgaság fitoplazma — számolt be a Berek.hu.
Az aranyszínű sárgaság fitoplazma önállóan nem képes terjeszkedésre, újabb fertőzésekre, a kabócák hordozzák szívogatásukkal egyik növényről a másikra. Az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, az aranyszínű sárgaság fitoplazmát 2013-ban azonosították először hazánkban.
Kártevő terjeszti a pusztító baktériumot
Laposa József, a badacsonyi borász-tájépítész már 2017-ben megkongatta egy cikkében a vészharangot azután, hogy a teljes Badacsony-hegy zárlat alá került a fertőzés miatt. Korábban a Nébih is kiadott egy állásfoglalást a betegséggel kapcsolatban. Mint írták, a fertőzött területen belül a megyei kormányhivatal által megjelölt, a szőlő sárgaság betegség jellegzetes tüneteit mutató tőkéket el kell távolítani és meg kell semmisíteni.
A fitoplazma elleni védekezésre ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás.
A baktérium terjedése viszont nagymértékben csökkenthető az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel. Ez a fertőzött területen, valamint az azt 3 kilométer szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező.
A borkedvelőknek azonban egyelőre nem kell aggódniuk, ugyanis – amint azt korábban a borászok hangsúlyozták – fontos tudni, hogy a betegség a szőlő, mint növény betegsége, semmilyen hatással nincs a belőle készülő borra.
Összefogással sikerülhet a védekezés
A Sokszínű Vidék információi szerint főként a műveletlen, gazos területekről terjedhet tovább a betegség, illetve ott, ahol nem permeteznek az előírt módon. Laposa József borász korábbi cikke szerint a védekezésben elsődleges, hogy a zárlat alá tartozó területek művelési állapotát felmérjék, majd annak megfelelően határozzák meg a szükséges intézkedéseket, illetve a végrehajtásért felelősöket.
Mint írta, a Badacsony-hegy bozóttól, erdőktől, műveletlen területekről és kártevőktől történő megszabadítása, a meredek területek újbóli művelésbe vonásának kiemelt támogatása – a tájképi, tájesztétikai, építészeti értékek megőrzésével, a történelmi hangulat megerősítésével – kiváló mintapéldája lehet a borvidéki megújulásnak, amely alkalmazható az ország más borvidékein is.
