Ausztrál kutatók megdöbbentő összefüggést találtak a magas beosztású vezetők és a hétköznapi beszédben pszichopatáknak hívott egyének viselkedése között. Éppen ezért nem kizárt, hogy a te főnököd is érintett, hiszen bár megnyerő jelenség, mégis képtelen az empátiára, nem érdekli más emberek érzelmi élete, fizikai biztonsága, csak és kizárólag önös érdekeivel foglalkozik, emiatt pedig még manipulációra is képes. Mielőtt azonban bárkire rásütnénk a bélyeget, fontos megjegyezni, hogy a pszichopátia egy személyiségzavar, nem pedig egy tulajdonság.
A személyiségzavar feltárása érdekében a szakértők egy húsz pontból álló tesztet is összeállítottak, amely elárulja, hogy valaki pszichopata-e. Ez alapján a potenciálisan érintettek standard szűrővizsgálatára alkalmas kérdéssor alapján sorolták a magas rangú vállalati vezetőket azok közé az emberek közé, akik hajlamosak ilyen vonásokat mutatni.
Nem ugyanaz: pszichopata vagy szociopata
„Fontosnak tartom kiegészíteni, hogy akit a legtöbben pszichopata bélyeggel illetnek a hétköznapokban, azt a tudomány antiszociális vagy disszociális személyiségzavarnak nevezi. Vagyis a pszichopátiának hívott személyek inkább disszociálisak, antiszociálisak, s az ő viselkedésük hátterében genetikai okok feltételezhetők. Általában magasan funkcionáló disszociális személyekről (»pszichopatákról«) beszélünk, ezért is lesznek sok esetben vezetők, főnökök, megtévesztésben rendkívül jártas manipulátorok” – mondja dr. Zelena András, a Budapesti Gazdasági Egyetem egyetemi docense.
A szakember kiemelte: más a helyzet a szociopatákkal, akiknek deviáns viselkedése mögött a pszichoanalitikus elméletek a személy gyermekkorában történt fizikai, testi abúzust, traumákat feltételezik. Ezért áll e diagnózis sok köztörvényes bűnöző pszichiátriai kórlapján, hiszen a szociopaták kevéssé magasan funkcionáló személyek, sokszor megnyilvánuló agresszív viselkedésjegyekkel, a törvényenkívüliség érzésével.
Nem mindenki az, akinél jelen vannak bizonyos tünetek
Sok vezetőkre jellemző tulajdonság, mint például a félelemnélküliség, a domináns viselkedés és a stressz elleni immunitás, megtalálható a disszociális személyiségzavarban szenvedőknél. Ez azonban egyáltalán nem véletlen, ugyanis a vezérigazgatók között nagy arányban találhatók „pszichopaták” – állítja tanulmányában Nathan Brooks, a Bond Egyetem pszichológusa, aki szerint a vezérigazgatók 3–21 százaléka valószínűleg az. Ám fontos megjegyezni, hogy bár sok embernél megmutatkozik néhány tünet – ilyen lehet például a felületesség, a könnyedség, a promiszkuitás –, de ettől még nem válnak azzá.
Húsz kérdés, és kiderül, pszichopata-e a főnököd
A potenciálisan disszociális személyiségzavarban szenvedők standard szűrővizsgálatához használt Hare Pszichopátia Ellenőrző Lista kitöltése során egy klinikai szakpszichológus interjút készít az alanyokkal. Teszteléskor húsz olyan kritérium alapján pontozza őket, melyek jellemzőek a „pszichopata” egyénekre. Minden kritériumnál a választ egy 3 fokozatú pontskálán rangsorolják. E szerint 0 pont jár, ha az állítás nem vonatkozik a vizsgált személyre; 1 pont adható, ha a kijelentés valamelyest illik az alanyra; akkor pedig 2 pont jár, ha a kijelentés határozottan érvényes. A pontszámokat összeadva 0-tól 40-ig terjedő rangsor állítható fel.
Aki 30-at vagy több pontot szerez, az valószínűleg disszociális személyiségzavarban szenved.
Nagyon fontos, hogy bár a tesztet laikusok is elvégezhetik, a személyiségzavar pontos diagnosztizálása érdekében csak hivatásos pszichológusok használhatják.
Ezek a leleplező kérdések segíthetnek tisztán látni
Íme a Bond Egyetem pszichológusa által összeállított kérdéssor, amely valakinek a mentális egészségi állapota alapján igazolhatja a disszociális személyiségzavart:
1. Hajlamos ön külsőségekben túlzásokba esni, hogy első pillantásra megnyerő legyen?
2. Túlzott önértékeléssel rendelkezik?
3. Túlzott igénye van arra, hogy impulzusok érjék, mert egyébként hajlamos az unalomra?
4. Kóros hazudozó?
5. Manipulatív?
6. Nem szokott megbánást vagy bűntudatot mutatni?
7. Nem rendelkezik mély érzésekkel?
8. Érzéketlennek tartja önmagát, esetleg hiányzik önből az empátia?
9. Szeret élősködni másokon?
10. Nehezére esik kontrollálni a viselkedését?
11. Előfordult, hogy szokatlanul viselkedett szexuális együttlét során?
12. Gyermekként voltak viselkedési problémái?
13. Vannak reális, hosszú távú céljai?
14. Túlzottan impulzív?
15. Felelőtlennek tartja magát?
16. Nem vállalja a felelősséget a saját tetteiért?
17. Sok rövid ideig tartó kapcsolata volt?
18. Előfordult, hogy fiatal korában bűncselekményt követett el?
19. Valaha is tapasztalta, hogy szándékosan, újra és újra követ el bűnt?
20. Jellemző önre a „bűnügyi sokoldalúság”?
A teszt kiértékelése
Ha 30-nál több pontot ért el valaki, vagyis a legtöbb kérdésre „valamelyest” vagy „határozottan” a válasz, akkor lehet, hogy az illető disszociális személyiségzavaros. Ha ennél alacsonyabb pontszám lesz a végeredmény, akkor valószínűleg nem azzal van dolgunk.
