Új pénzt adott ki az MNB – ilyen címlet érkezett

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Emlékérmet adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Gyermekorvosok Társasága megalapításának 100. évfordulója alkalmából. A 3000 forintos névértékű, színesfém pénz november 14. óta kapható.

Debrecenben ünnepelte tegnap, november 14-én fennállásának centenáriumát a Magyar Gyermekorvosok Társasága. Ebből az alkalomból az MNB emlékérmet adott ki, amelyet Horváth Andrea iparművész tervezett. 

Rendes pénzforgalomba nem kerül az MNB új emlékérme

Az előlapon két szakkönyv és rajtuk egy fonendoszkóp látható, amely a társaság tudományos-gyógyító tevékenységére utal. Ezen az oldalon kapott helyet az érem névértékének jelölése („3000 FORINT”), valamint a „MAGYARORSZÁG” felirat. Itt szerepel a verési évszám (2024) és a „BP.” verdejel is.

Kevésbé szembetűnő részlet az egyik könyv gerincén látható jel, amely Horváth Andrea iparművész mesterjegye.

Így néz ki az MNB által kiadott pénzérme
Fotó: Magyar Nemzeti Bank

A hátoldalon a fő motívum egy csecsemőt vizsgáló doktornő és a társaság hivatalos emblémája. Az érme peremén a szervezet teljes neve, alatta a „100 ÉVE A GYERMEKEK GYÓGYÍTÁSÁÉRT” felirat olvasható.

A Magyar Gyermekorvosok Társasága

Bókay János elnöklete alatt a Flesch Ármin, Heim Pál és Torday Ferenc gyermekgyógyászokból álló bizottság alapította 1924. december 14-én. Fennállása óta mintegy 15 millió gyermekről gondoskodtak, alapelveik – a gyermekgyógyászat fejlődése ellenére – ma is ugyanúgy érvényesek, mint 100 éve: a tudományos ismereteken alapuló gyógyítás, a gyermekek egészségének védelme, a családok támogatása és a szakmai közösség összefogása.

Az emlékérme réz (75 százalék), nikkel (4 százalék) és cink (21 százalék) ötvözetéből készült, súlya 16 gramm, átmérője 34 milliméter. Az emlékérme 10 ezer darabban készült, normál pénzforgalomba nem kerül, a kibocsátástól számított egy éven keresztül megvásárolható az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában, valamint webshopjában.

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.