Vagyonokat veszíthetsz, ha nem figyelsz erre a pénzügyeidnél

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Bankmonitor friss elemzése sokkoló képet fest: a magyarok rekordmennyiségű pénzt tartanak a bankszámláikon és készpénzben, lekötés nélkül. Mivel ezek az összegek nem kamatoznak, az infláció szinte láthatatlanul csökkenti a megtakarítások értékét, ami összesen több száz milliárd forintos veszteséget okoz a háztartásoknak.

Az MNB legújabb adatai szerint 2025 harmadik negyedévében a magyarok több mint 19 900 milliárd forintot tartottak készpénzben vagy olyan bankszámlán, ahol gyakorlatilag nincs kamat (ez az ún. látra szóló betét). Ez a pénzmennyiség történelmi rekord. A probléma az, hogy ez a hatalmas összeg szinte "pihen", azaz nem termel hozamot.

Több milliárd forintot veszítenek vagyonukból a magyarok

Miért baj ez? Azért, mert miközben a pénzünk a számlán áll, az árak emelkednek, így ha a pénzünk nem nő legalább annyira, mint az infláció, akkor idővel valójában kevesebbet fog érni. A Bankmonitor kiszámolta:

az infláció miatt a lekötés nélküli 20 ezer milliárd forintból nagyságrendileg 857 milliárd forintnyi vásárlóerő veszett el egy év alatt.

 Ez a veszteség a magyar háztartások zsebében keletkezett amiatt, hogy a pénzüket nem mozgatták.

Rengeteg pénztől esünk el, ha azt nem kötjük le megfelelően
Fotó: Javier Zayas Photography / Getty Images Hungary

Érdemes átgondolni a pénzügyi lehetőségeket

Sokan azt gondolják, hogy nincs értelme lekötni a pénzt, mert túl alacsony a kamat. Ez azonban ma már nem igaz. A piacon számos kockázatmentes vagy alacsony kockázatú lehetőség létezik, amelyekkel meg lehet védeni a megtakarításokat az inflációtól. Például egyes banki betétek már 6-8 százalékos kamatot is kínálnak, de az állampapírok is hasonló, jó hozamot biztosítanak. A Bankmonitor hangsúlyozza:

Idézőjel ikon

ha a pénzt befektetnék, azzal reálhozamot (az inflációt meghaladó nyereséget) is elérhetnének a magyarok.

A pénz egy része viszont elmozdult, csak éppen nem a hagyományos hazai befektetések felé. Rekordmennyiségű pénz, több mint 11 200 milliárd forint áramlott külföldre. Ebben nagy szerepe lehet az olyan digitális pénztárcáknak (neobankoknak), mint a Revolut. Emellett a magyarok egyre nagyobb összeget tartanak devizában (euróban, dollárban), hogy kivédjék a forint ingadozásait. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a tudatosabb megtakarítók is keresik a biztonságosabb, jobb hozamú megoldásokat.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen új szabályok védik a banki ügyfeleket, olvasd el ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.