Tényleg csak a férfiak 20 százaléka kell a nőknek? Ennyi belőle az igazság

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az interneten gyakran felbukkan az úgynevezett „80/20-elmélet”, amely szerint a nők kizárólag a férfiak legvonzóbb 20 százalékát választják párkapcsolatra, a többieknek esélyük sincs. A teória leegyszerűsítve azt sugallja, hogy a legtöbb férfi automatikusan kiesik a „párválasztási versenyből”.

Valójában ez tévedés. Nincs semmilyen tudományos kutatás, amely alátámasztaná, hogy a nők csupán a férfiak ötödét tartanák vonzónak – állapítja meg a hello divorce szakértője is. 

Mit is jelent valójában a 80/20-szabály?

Fontos tisztázni, hogy a 80/20-szabály nem egy újkori, TikTok-on terjedő „párkapcsolati bölcsesség”. Több mint száz éve ismert közgazdasági megfigyelésről van szó, amelyet eredetileg sem a szerelemhez, sem a párválasztáshoz nem kötöttek.

A Tinder statisztikáira hivatkozva állítják, hogy a nők a férfiak többségét elutasítják, így jött létre a párválasztási mítosz
Fotó: SOPA Images / Getty Images Hungary

Az elmélet atyja Vilfredo Federico Pareto olasz közgazdász volt, aki 1906-ban különös jelenségre figyelt fel a saját kertjében: a borsóinak mindössze 20 százaléka adta a teljes termés 80 százalékát. Pareto ezután továbbgondolta a tapasztalatát, és rájött, hogy a társadalomban és a gazdaságban is hasonló arányok érvényesülnek.

A korabeli Olaszországban például a lakosság 20 százaléka birtokolta a földterületek 80 százalékát. Innen származik a ma Pareto-elvként ismert 80/20-szabály, amelyet azóta számtalan területen alkalmaztak: az üzleti életben, a termelékenységi tanácsadásban, sőt, még a bűnüldözésben is. A lényege mindig ugyanaz: kevés tényező határozza meg az eredmények nagy részét.

De hogy jön ide a szerelem és a párkapcsolat? A Tinder-mítosz és a 20 százalék félreértelmezése

Az elmúlt években a 80/20-szabály teljesen más értelemben is elterjedt: sokan a társkereső alkalmazások, különösen a Tinder statisztikáira hivatkozva állítják, hogy a nők a férfiak többségét elutasítják, és csak a legvonzóbb 10–20 százaléknak adnak esélyt. Ez a „Tinder-mítosz” gyorsan bejárta az internetet, és megerősítette azt a hiedelmet, hogy a legtöbb férfi eleve esélytelen.

A valóságban azonban ezek az adatok erősen torzítanak. A Tinder fotóalapú, gyors döntésekre épülő platform, amely nem tükrözi a való élet komplex párválasztási folyamatait. Egyetlen kutatás sem bizonyítja, hogy a nők általában a férfiak csupán 20 százalékát tartanák vonzónak.

Egy magyar Reddit-felhasználó frappánsan így fogalmazta meg saját tapasztalatát:

Idézőjel ikon

20 évvel ezelőtt is voltak társkereső oldalak már, és bár nem vagyok egy kimondott Adonisz, de ennek ellenére mindig volt nőm. A titkom az, hogy fenn tudok tartani egy társalgást, mert érdekelnek dolgok, jól mesélek sztorikat, tudok lelkesedni, van hobbim, ami alapján tudok kapcsolódni emberekhez.

A párkapcsolatok nem matematikai képletek szerint működnek. A siker kulcsa a kommunikáció, a türelem és az, hogy mindkét fél önálló emberként is képes boldogulni – így erősítve meg a közös életet.

Hallottál már a sémakémiáról? Az elmélet szerint a tudatalattink viselkedés mintázatok alapján választ párt az életben. Ezért fordulhat elő, hogy kétszer lépünk bele ugyanabba a pocsolyába. Olvasd el a következő cikkünket is, ami erről szól.   

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.