Tényleg csak a férfiak 20 százaléka kell a nőknek? Ennyi belőle az igazság

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az interneten gyakran felbukkan az úgynevezett „80/20-elmélet”, amely szerint a nők kizárólag a férfiak legvonzóbb 20 százalékát választják párkapcsolatra, a többieknek esélyük sincs. A teória leegyszerűsítve azt sugallja, hogy a legtöbb férfi automatikusan kiesik a „párválasztási versenyből”.

Valójában ez tévedés. Nincs semmilyen tudományos kutatás, amely alátámasztaná, hogy a nők csupán a férfiak ötödét tartanák vonzónak – állapítja meg a hello divorce szakértője is. 

Mit is jelent valójában a 80/20-szabály?

Fontos tisztázni, hogy a 80/20-szabály nem egy újkori, TikTok-on terjedő „párkapcsolati bölcsesség”. Több mint száz éve ismert közgazdasági megfigyelésről van szó, amelyet eredetileg sem a szerelemhez, sem a párválasztáshoz nem kötöttek.

A Tinder statisztikáira hivatkozva állítják, hogy a nők a férfiak többségét elutasítják, így jött létre a párválasztási mítosz
Fotó: SOPA Images / Getty Images Hungary

Az elmélet atyja Vilfredo Federico Pareto olasz közgazdász volt, aki 1906-ban különös jelenségre figyelt fel a saját kertjében: a borsóinak mindössze 20 százaléka adta a teljes termés 80 százalékát. Pareto ezután továbbgondolta a tapasztalatát, és rájött, hogy a társadalomban és a gazdaságban is hasonló arányok érvényesülnek.

A korabeli Olaszországban például a lakosság 20 százaléka birtokolta a földterületek 80 százalékát. Innen származik a ma Pareto-elvként ismert 80/20-szabály, amelyet azóta számtalan területen alkalmaztak: az üzleti életben, a termelékenységi tanácsadásban, sőt, még a bűnüldözésben is. A lényege mindig ugyanaz: kevés tényező határozza meg az eredmények nagy részét.

De hogy jön ide a szerelem és a párkapcsolat? A Tinder-mítosz és a 20 százalék félreértelmezése

Az elmúlt években a 80/20-szabály teljesen más értelemben is elterjedt: sokan a társkereső alkalmazások, különösen a Tinder statisztikáira hivatkozva állítják, hogy a nők a férfiak többségét elutasítják, és csak a legvonzóbb 10–20 százaléknak adnak esélyt. Ez a „Tinder-mítosz” gyorsan bejárta az internetet, és megerősítette azt a hiedelmet, hogy a legtöbb férfi eleve esélytelen.

A valóságban azonban ezek az adatok erősen torzítanak. A Tinder fotóalapú, gyors döntésekre épülő platform, amely nem tükrözi a való élet komplex párválasztási folyamatait. Egyetlen kutatás sem bizonyítja, hogy a nők általában a férfiak csupán 20 százalékát tartanák vonzónak.

Egy magyar Reddit-felhasználó frappánsan így fogalmazta meg saját tapasztalatát:

Idézőjel ikon

20 évvel ezelőtt is voltak társkereső oldalak már, és bár nem vagyok egy kimondott Adonisz, de ennek ellenére mindig volt nőm. A titkom az, hogy fenn tudok tartani egy társalgást, mert érdekelnek dolgok, jól mesélek sztorikat, tudok lelkesedni, van hobbim, ami alapján tudok kapcsolódni emberekhez.

A párkapcsolatok nem matematikai képletek szerint működnek. A siker kulcsa a kommunikáció, a türelem és az, hogy mindkét fél önálló emberként is képes boldogulni – így erősítve meg a közös életet.

Hallottál már a sémakémiáról? Az elmélet szerint a tudatalattink viselkedés mintázatok alapján választ párt az életben. Ezért fordulhat elő, hogy kétszer lépünk bele ugyanabba a pocsolyába. Olvasd el a következő cikkünket is, ami erről szól.   

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.