Ha van otthon ilyen magyar bankjegyed, vagyont ér

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Különösen akkor, ha nem gyűrött, nem szakadt és alacsony a sorszáma: a zöld színű papír 200-asokért már százezreket fizetnek a gyűjtők.

Nem volt még olyan régen, hogy kivonták a forgalomból a Károly Róbert arcképével ellátott zöld, papír kétszáz forintos bankjegyeket: egészen 2009. november 15-éig lehetett velük fizetni. Most viszont egy-egy hibátlan állapotú darab sokat érhet a gyűjtők számára.

A legkisebb címletű papírpénzt 1998-ban vezették be: 1918 óta ez volt az első alkalom, hogy kétszáz forintos bankjegyet nyomtattak. Az új bankjegy a sok használattól hamar tönkrement, gyakori újranyomásuk pedig jelentős költséggel járt. Ráadásul időközben az is kiderült, hogy Károly Róbert ábrázolása igencsak idealizált: nem maradt fenn hiteles arckép az uralkodóról, így a bankjegyen látható portré a tervező egyik ismerősét (mások szerint a pénzjegyeken található biztonsági elem szabadalmának egyik tulajdonosát) ábrázolja. A jegybank végül 2009-ben cserélte le a papír kétszázasokat fémpénzekre, amelynek ekkor már a vásárlóereje is jóval kisebb volt, mint bevezetésekor. A bevont bankjegyekből brikettet állítottak elő.

A papír 200 forintos 1998 és 2009 között volt forgalomban
Fotó: Wikimedia Commons

Noha a bankjegyeket hivatalosan 2029-ig visszaválthatjuk a bankban, kiderült: nem járt rosszul az, aki eltett emlékbe egy-egy szép állapotú papír kétszázast. Amint az a Világgazdaság megírta, a Vaterán egyes gyűjtők egy-egy UNC (uncirculated, tehát forgalomba nem került), tökéletes állapotban megőrzött, alacsony sorszámú bankjegyért akár 350 000 Ft-ot is megadnak. A gyűrött, használt, hajtás nyomait magán viselő bankjegyekért azonban legfeljebb néhány száz vagy ezer forintot kaphatunk.

Ha érdekelnek a régi pénzek, neked ajánljuk a Pénzmúzeumról szóló írásunkat is:

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.