A házasság nemcsak szerelmi, hanem jogi kötelék is. Ezzel nagyrészt összekapcsolódik a pár tulajdona, vagyona is, ez azonban nem jelenti, hogy az egyik fél halála után automatikusan a házastárs örökli azt.
A „papír” valójában sok mindenen változtat, hiába legyintenek a házasságra azok a szerelmesek, akik nem tartják fontosnak, hogy összekössék az életüket. A házastársak jogai ugyanis mások, mint az élettársi kapcsolatban élőké. A házasság sok dolgot egyszerűbbé tesz, azonban az öröklésnél nem feltétlenül elegendő, hívja fel a figyelmet dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász. A szakember azt mondja el a Díványnak, mikor hiúsulhat meg a házastárs öröklése.
A házastárs öröklése nem vehető természetesnek, hiába éltek együtt akár több évtizedet. Mindegy, hogy a haláleset előtt mennyi idővel korábban kötötték össze az életüket; nem ez, és nem is csak a házassági papír számít. Az öröklésnél alapvetően két fő útvonal létezik, mondja dr. Kocsis Ildikó.
Az egyik a végintézkedésen alapuló öröklés, a másik a törvény szerinti, amit törvényes öröklésként szoktunk emlegetni.
Számíthatunk rá, ha van szabályos végrendelet
Az első, vagyis a végintézkedésen alapuló öröklés esetében az elsődleges szempont a vagyon elosztásánál az elhunyt végrendelete. Ahogy ő korábban felosztotta a vagyonát, az alapján osztják el azt a házastárs és az esetleges többi örökös között. Ahhoz azonban, hogy a végrendeletet írónak meg is valósuljon az akarata, és a halála után ne lehessen ebbe semmilyen módon belekötni, a végrendeletnek hatályosnak és érvényesnek kell lennie.
Van, aki a saját tapasztalatából, a szerencsésebbek csak mások történeteiből, filmekből tudnak arról, milyen bonyodalmakat okozhat egy érvénytelen végrendelet. A hoppon maradt, öröklésre számító rokonok, barátok között elmérgesedhet a viszony, és az örökhagyó végső akarata sem valósul meg. Hatálytalan vagy érvénytelen végintézkedés alapján ugyanis nem lehet örökölni.
A végintézkedés azonban nem kizárólag végrendelet lehet; öröklési szerződéssel is dönthetünk még az életünkben a vagyonunk későbbi sorsáról. Erre külön szabályok vonatkoznak mert bár ez hasonlít a végrendelethez, mégsem erről van szó, hívja fel a figyelmet a szakjogász.
Bonyolultabb a vagyon felosztása, ha nincs végrendelet
Bonyolíthatja, sőt meg is hiúsíthatja a házastárs öröklését, ha nincs – számára kedvező – végrendelet, vagy az nem hatályos, szabályos, illetve valamilyen más ok miatt nem lehet figyelembe venni. Ilyenkor a törvényes öröklés szerint osztják fel az elhunyt vagyonát.
Ennek a szabályait a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A legújabb törvények alapján jelentősen változtak a házastárs törvényes öröklési szabályai a korábbihoz képest.
Ma már nem az az egyetlen szabály, hogy a túlélő házastársé lesz a haszonélvezeti jog, amit özvegyi jogként ismerhetünk, így ne alapozzunk az eddig ismert szabályokra, ugyanis azok megváltoztak, figyelmeztet szakértőnk.
Ráadásul a törvényes öröklés szabályaira többféle változat is van. Attól függően örököl a házastárs, hogy van-e és ha igen, akkor mennyi leszármazó, gyerek, élő szülő az örökösök között. Ilyen esetben biztos, hogy nem csak a házastárs örököl, és a korábbi törvényhez képest az sem igaz már, hogy ő a haszonélvezeti jogon kívül mást nem kaphat a törvény alapján.
Ilyenkor nem örököl a házastárs
Amennyiben volt végrendelet, mert az örökhagyó írt korábban, és ebben minden vagyonát a házaspárjára hagyta, később azonban megromlott a kapcsolatuk, szét is költöztek, akkor nem valószínű, hogy a házastárs örököl. Még akkor sem, ha nem váltak el, és új végrendelet sem készült. Ilyenkor, a házastárs hiába reménykedik abban, hogy mindent ő örököl, a törvény közbeszól, mondja dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A Polgári Törvénykönyv szerint nem örökölhet a házastárs, ha az örökhagyó ugyan mindent rá hagyott, mikor még fennállt az életközösség, de az örökléskor már nem voltak együtt, és a körülményekből is nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem is volt esély, valamint az örökhagyó az életében már nem is akarta, hogy bármit örököljön a házastársa.
Ilyen esetben a korábbi végrendeletet nem lehet figyelembe venni, és vita esetén a bíróság dönti el – részletes és alapos vizsgálatok alapján –, mi lehetett az örökhagyó tényleges akarata.
A házastársak tényleges együttélésének a másik esetben, vagyis a törvényes öröklés esetén is van jelentősége. Itt sem örökölhet a házastárs a törvény alapján, ha már nem éltek együtt a haláleset időpontjában, és be is bizonyítható, hogy a kapcsolat visszaállítása már nem is volt várható. Vagyis hiába voltak házasok, ha a kapcsolat helyreállítására sem volt esély, és nem voltak ténylegesen együtt, akkor örökséget sem kap.
Ha biztosítani kívánjuk a házaspárunk anyagi biztonságát, miután mi már nem leszünk, akkor valóban fontos a papír, de az is szükséges, hogy szabályosan legyen megírva, és a bizonyíthatóan rendezett kapcsolat megléte is nyilvánvaló feltétel.
Ha egy mai szemmel nézve rendkívül bizarr házastársi szokásjogról szeretnél olvasni a régi Angliából, kattints erre a cikkünkre!
