A tavaszi óraátállítás utáni reggel olyan, mintha nem is lett volna éjszaka. A vekker csörgése szokatlanul korán töri ketté az álmod, a szemeid csak résnyire bírod nyitni, mintha homályos ködfüggöny takarná el előled a világot. Valahogy kikecmeregsz az ágyból, de a talaj nyúlós masszává válik alattad, és még az olyan rutinfeladatok is, mint a fogmosás vagy az öltözködés, komoly erőfeszítést igényelnek. A tested tiltakozik, próbálja visszaszerezni az elmaradt pihenést, de az óra kíméletlenül diktálja az ütemet. A most esedékes őszi átállítással visszakapjuk a fél éve elveszett időt, aminek elvben örülhetnénk, hiszen meghosszabbítja az éjszakát, de valójában a rövidebb nappalhoz való alkalmazkodás is kihívást jelent.
Fél évszázada szenvedünk az óraátállítástól
Az évi kétszeri óraátállítást az 1973-as olajárrobbanást követően Franciaországban vezették be először azzal az indoklással, hogy így 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia takarítható meg, mivel az extra órányi nappali fény miatt kevesebb időt kell égetni a lámpákat. Ugyanez volt a hivatalos verzió 1980-ban, amikor Magyarországot is elérte a rendszer. Mivel azonban napjainkra az energiafelhasználás a számítógépek használatának következtében is jelentősen megváltozott, ezért ezzel a módszerrel már nem igazán lehet energiát spórolni.
Sőt, egyes számítások szerint a nyári időszámítás még növelheti is a kiadásainkat, tekintettel a jelenlegi fogyasztási mintákra, amelyek szerint a légkondicionálásra fordított összegek exponenciálisan emelkednek.
Számos európai és amerikai tanulmány is kimutatta, hogy a nyári időszámításnak vajmi kevés hatása van az energiatakarékosságra.
- A prágai Károly Egyetem kutatói 2010 és 2017 közötti adatokat elemezve megállapították, hogy Szlovákiában a nyári időszámítás az éves villamosenergia-fogyasztás mindössze 0,8 százalékának megfelelő energiamegtakarítást eredményezett.
- Az Olasz Környezetvédelmi Társaság számításai szerint még az egy hónappal későbbi óraátállítás is 70 millió eurót takarítana meg országuknak a fűtésszámlákon, mivel a későbbi hazaérkezés miatt mindenki tovább kényszerül felfűteni a lakását.
- Az amerikai Közlekedési Minisztérium két évvel ezelőtt publikált vizsgálati anyaga pedig arra mutatott rá, hogy miközben a közvilágítás alig kerül többe, ha egy órával tovább van bekapcsolva, viszont olyan mértékben csökkenti a balesetek számát, hogy csak az Egyesült Államokban évente 1,2 milliárd dolláros megtakarítás tulajdonítható ennek.
Több javaslat született az óraátállítás ellen
Mindezek fényében a washingtoni szenátus elfogadott egy törvénytervezetet, amely eltörölné az óraátállítást, az ellenkező pártdominanciájú képviselőház azonban nem vette napirendjére a javaslatot, márpedig anélkül nem kerülhet az elnök asztalára jóváhagyásra. Az óceán innenső oldalán, az Európai Parlament (EP) már 2019-ben megszavazta az óraátállítás eltörlését. Akkor úgy volt, hogy
az utolsó váltás a téli időszámításra 2021-ben lesz, csakhogy a döntés nem volt végleges: ehhez a tagállami kormányokat tömörítő uniós testületnek, az EU Tanácsának az áldása is kellett volna.
Ezt az ülést viszont pont akkorra tűztek ki, amikor kitört a pandémia, mondhatjuk tehát, hogy az óraátállítás megszüntetése is a koronavírus-járvány áldozatául esett. Amikor pedig egy évvel később újra napirendre került a téma, akkor az Ukrajna elleni orosz támadás írta felül. Idén nyáron azután az EP-választásokhoz fűztek nagy reményeket, hátha a szavazópolgárok támogatását az óraátállításos ígérvényekkel is meg lehet nyerni, de ezek a várakozások sem teljesedtek be.
Mindenesetre megszületett az uniós kiáltvány az időpolitikáról, amely arra hívja fel az európai döntéshozók figyelmét, hogy az idő egyre szűkösebb és egyenlőtlenebb erőforrás, ami kontinensünkön a polgárok több mint 20 százalékát érinti. Az Időmérleg kezdeményezésnek nevezett dokumentum alapvető emberi jogként fogalmazza meg az időhöz való jogot, kiemelve a gyermek- és idősgondozás időigényének elismertetését és munkaidő olyan rugalmas szabályozását, amely lehetőséget ad a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyra.
Az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás 2026-ig történő megszüntetése is egyike a 12 javasolt intézkedésnek. A cél az, hogy a kérdést integrálják a közéletbe, figyelembe véve az emberek egészségére, munkaidejére és szabadidejére gyakorolt hatásokat, és ezáltal fenntarthatóbb és igazságosabb társadalmat teremtsenek.
Ennyien szavaznák le az óraátállítást
A kiáltványt az előzte meg, hogy európai konzultációt indítottak a kérdésről, amelyben a 4,6 millió válaszoló 80 százaléka az óraátállítás megszüntetése mellett tette le a voksát. A Publicus Intézet hazai közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság háromnegyede szerint is jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egyetlen időszámítás lenne Magyarországon és Európában, és
kétharmaduk szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, hogy este tovább legyen világos.
A uniós tagállamok többsége gazdasági okból nem igazodik a tényleges napkeltéhez és napnyugtához, mivel hasznos, ha az egymással szoros kapcsolatot ápoló országok egy időzónában vannak. A magyar kormány persze úgy is dönthetne, hogy a keleti blokkhoz (GMT+2 óra) csatlakozunk, amelyben Románia, Bulgária és Finnország van, ám ezeknél az államoknál jobban kötődünk gazdaságilag a nyugati szomszédságunkhoz, azon belül is leginkább Németországhoz. Mindenesetre az ötletre külön Facebook-csoport szerveződött.
Magyarország nyitott arra, hogy ha az európai uniós többség egyetért, akkor eltöröljék az óraátállítást, de egyedül nem hozhat ilyen döntést
– fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még az előző óraátállítás idején.
Az egészségügyi szakemberek is az óraátállítás ellen vannak
Akik viszont inkább az élettani szempontokat helyezik előtérbe, azok szerint sosem lett volna szabad bevezetni a mutatótologatást. Bár egy óra ide vagy oda nem mindenki számára tűnik komolyabb erőfeszítésnek, a felboruló bioritmus miatt az átállítást követő napon – szinte menetrendszerűen – megszaporodó balesetekről és megugró szív-érrendszeri halálozásokról számolnak be. Az alváskutatók, valamint az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő.
Az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár
– írta a Magyar Alvás Szövetség, amely szerint a mesterséges beavatkozás alvászavarokat, emiatt pedig rosszabb közérzetet, kisebb teljesítményt, alacsonyabb koncentrálóképességet és csökkenő toleranciát eredményez.
Summa summarum, sokak szerint meg kéne szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, ám ehhez egyelőre hiányzik a közös politikai akarat. Így aztán e hét végén ismét a mutatókhoz kell nyúlnunk: szombatról vasárnapra virradóra hajnali 3-kor 2-re kell visszatekerni az időmérőket.
Ha rosszul alszol, de mégsem akarsz altatókhoz nyúlni, ebből a cikkünkből megtudhatod, mi a teendő.
