Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyomtatott könyveket szép lassan leváltják új szórakozási és információfogyasztási formák. Amikor az olvasó ezeket a sorokat látja, akkor ő maga is erősíti a statisztikát.
A borító alapján ítélkezünk, az ismerőseink ajánlásában bízunk, még mindig inkább könyvesboltban vásárolunk, otthon olvasunk, valamint a könnyű regényeket szeretjük, derült ki az ÉVA Magazin reprezentatív felméréséből, amelyet a Reacty Digital készített el. Ezek az olvasói szokások jellemzik a mai magyarokat, legalábbis azt a 73%-ot, akik olvasnak. De mi van a maradék 27%-kal? Ők azok, akik legfeljebb a telefonon lapozgatott hírek átfutásakor fogyasztanak szövegeket. Ahhoz képest, hogy ma mindenhol, mindenki kezében telefon van, kifejezetten magas szám a 73%, persze meg kell jegyezni, hogy alkalmi könyvolvasókról van szó. Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik nagybetűs olvasónak nevezhetők, és sokkal többen azok, akik inkább a telefonjukat böngészik.
15% olvas naponta
A mai társadalmi szokások fényében még ez a szám is a jó kategóriába tartozik, hiszen a telefonok, tabletek, laptopok mellett nem merültek feledésbe a nyomtatott irodalmi alkotások. Meglepő módon éppen a fiatalok körében trendi ez a szabadidős foglalkozás. Mint kiderült, a 18–30 éves korosztály nem tett le teljesen az olvasásról, sőt lelkes követői az önismerettel foglalkozó könyvek szerzőinek is. A fiatalok 12%-a választja a lélektani olvasmányokat, főleg pszichológusok vagy életvezetési tanácsadók munkáit. Míg 30 év felett az olvasók egyenlő arányban keresik a könnyedebb hangvételű regényeket, fikciókat, krimiket és romantikus történeteket. A nemek között mutatkozik különbség, a nők az imént sorolt témákat kedvelik, a férfiakat viszont jobban érdeklik a dokumentarista könyvek vagy inkább az online tartalmak.
A telefon az új könyv
Ameddig 15% olvas napi rendszerességgel könyveket, addig minden második magyar naponta órákat tölt a telefonon felugró hírek olvasásával. „Most álljunk meg egy percre, és gondolkodjunk el a következőn: mennyi időt töltünk el egy átlagos napon a telefonunk aktív társaságában? Egy gyors e-mail a főnöknek, pár perces Instagram-pörgetés kávészünet közben, két hír elolvasása, míg a metró A-ból B-be szállít minket. Legyen az céltalan telefonnyomkodás vagy fontos elintéznivaló, telefonunk egy világra aggatott szűrőként fogható fel: míg mi az eszközzel foglalkozunk, a világ elszalad mellettünk. De vajon mennyire?” – teszi fel a kérdést Michaletzky Luca pszichológus, aki szerint nem az a fontos kérdés, hogy mennyit olvasunk, hanem hogy hogyan.
A regény lelassít, a telefon szétszórttá tesz
„A telefonhasználat negatív hatással van a teljesítményünkre: miközben telefonozunk, hajlamosabbak vagyunk figyelmen kívül hagyni bizonyos jeleket, vagy ha észrevesszük azokat, lassabban reagálunk rájuk. Ilyen egy társas interakció is” - mondja a pszichológus, hozzáfűzve: megfigyelték, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk nagyobb tiszteletet adni annak, aki könyvet olvas, mint aki a telefonján teszi ugyanezt. A nyomtatott könyvet olvasó társunkhoz tapintatosabban szólunk, ha olvas, és igyekszünk figyelni arra, hogy ne zavarjuk a tevékenység közben. Míg egy telefonozó személy akár frusztrációt is kiválthat belőlünk.
„Miért nézi még mindig a telefonját? Nem vagyok elég fontos neki? Vajon talált egy olyan hírt, amiről én még nem hallottam? Lemaradtam hozzá képest? Ezekre gondolunk, ha valaki hosszan telefonozik mellettünk, pedig könnyen lehet, hogy éppen egy komoly művet olvas”
– magyarázza a szakember, majd azonnal hozzáteszi, hogy sajnos mindig a borító alapján fogjuk megítélni a könyvet. Mi csak abban bízhatunk, hogy még sokáig lesznek olyanok, nem is kevés számban, akik a kezükbe veszik ezeket a könyveket.
