Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha szeretnéd fejleszteni a lelki egészséged, egyúttal pedig javítani a koncentrálóképességed és a memóriád, az olvasás az a szokás, amin keresztül ezt egyszerűen megteheted.
Az olvasásnak számos előnye van, például javítja a koncentrációt, fejleszti a memóriát, bővíti a szókincset, magabiztosabb társalkodóvá tesz, lassítja vagy akár meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását, hiszen aktivizálja az agyunkat. Óriási nagy előnye még az olvasásnak, hogy képes a stressz csökkentésére is.
Fontos a lelki egyensúly megteremtése
A 2018-as Egészségügyi pillanatkép elnevezésű tanulmány Európára vonatkozó adatai szerint az Európai Unióban 84 millióan küzdenek valamilyen mentális egészséget érintő problémával. Ez az érték azóta valószínűleg tovább nőtt a 2020 tavasza óta tomboló koronavírus-járvány miatt. És akkor még nem beszéltünk az idei évet megrengető bizonytalan gazdasági helyzetről vagy az orosz–ukrán háború hatásairól. A minket körülvevő világ az utóbbi években nem azt az érzetet kelti bennünk, hogy minden rendben van, aggodalomra semmi ok. Nem meglepő tehát, hogy egyre többet szorongunk, nyugtalanok és stresszesek vagyunk.
A kiegyensúlyozott élethez elengedhetetlen, hogy valamiféle tudatosságot, tudatos szemléletet alakítsunk ki. Ennek az egyik első lépése az, hogy felismerjük, szükségünk van arra, hogy függetleníteni tudjuk magunkat a folyamatosan ránk zúduló információktól.
Elengedhetetlen az elhatározás is, miszerint nemcsak sodródni szeretnénk az árral, hanem kezünkbe akarjuk venni az irányítást.
Ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsünk az életünkben, és jobban érezzük magunkat, szükség van a jóllétet szolgáló döntésekre.
Lassuljunk le, és olvassunk!
De mégis hogyan kezdjünk hozzá? Miként tudunk egyensúlyt teremteni a rohanó hétköznapok sodrásában? Csakis úgy, ha egy kicsit lelassulnunk, hiszen rohanás közben nem tudunk feltöltődni. Távolodjunk el kicsit az okoseszközeinktől, az online világtól, próbáljunk olyan tevékenységet végezni, ami „kikapcsol”. Ehhez tökéletes eszköz lehet egy jó könyv, legyen az egy regény, egy novellás- vagy egy verseskötet, esetleg egy minőségi, nyomtatott kiadvány, például a kedvenc magazinunk.
Az olvasás egy olyan „taktika”, amelyhez szinte bármikor fordulhatunk, hiszen rengeteg jótékony hatása van. Stresszcsökkentő, hiszen egy fél óra olvasás ugyanolyan hatékonyan csökkenti a pulzusszámot, a vérnyomást, így a pszichés szorongást is, mint a köztudottan áldásos hatásokkal bíró jóga.
Szintén előnyös, ha beépítjük az alvás előtti rutinba – ilyenkor már egyébként is érdemes kerülni a képernyőket –, hiszen akár még az alvásminőséget is javíthatja egy olyan könyv, ami ellazít, megnyugtat, értékes és hasznos gondolatokkal tölti meg a szívünket és a lelkünket.
Nem beszélve arról, hogy a koncentráció is egyre nehezebben megy, egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül a digitális eszközökön keresztül érkező rengeteg impulzust, ingert, információt kiszűrni és megszűrni. Már csak a figyelem és összpontosítás javítása érdekében is érdemes szakítani egy kis időt az olvasásra, hogy kicsit „edzésben tartsuk” az agyunk koncentrációs készségét.
Az olvasás jelentősége is megváltozott
A könyvek legnagyobb konkurense évek óta a televízió, az internet, azon belül is a közösségi média. A digitalizáció, valamint a szabadidő eltöltésének újabb és újabb lehetőségei miatt nemcsak kevesebbet, de máshogy is olvasunk, mint régen. Sőt, nem csupán az olvasási szokásaink változtak meg, de az olvasás jelentősége is átalakult.
Míg korábban a pihenés, a kikapcsolódás fontos része volt az elmélyült olvasás, ma már más, élményszerűbb, mozgalmasabb szórakozási lehetőségeket választunk. A könyvolvasás lassú tevékenység, abba bele kell engednie magát az embernek, bele kell helyezkednünk a történetbe, és megeshet, hogy tíz oldalon keresztül semmi rendkívüli nem történik a főhőssel.
A számok is azt bizonyítják, hogy nemcsak kevesen, de kevesebbet is olvasunk, mint évekkel ezelőtt.
Míg 2016-ban átlagosan 14 könyvet olvastak évente a magyarok, 2019-ben már csak 11,8-et. Tovább csorbította az olvasás és a könyv népszerűségét, hogy míg évtizedekkel ezelőtt pár száz vagy ezer forintért is hozzá lehetett jutni a kötetekhez, ma már akár öt-hatezer forintot is fizetnünk kell értük. (Az ár-érték arányokat tekintve azonban így is jó befektetésnek számítanak.)
De elsősorban nem árérzékenységünk szabta át az olvasási szokásainkat, hanem a felgyorsult életünk.
Ehhez a könyv már túlságosan ráérős, sokszor azt érezhetjük, túl sok időt vesz el az életünkből, ha pedig olvasás közben nem tudunk ellazulni, mert azon gondolkodunk, hogy mi minden mást kellene még elintéznünk, a könyvre már nem értékként, hanem időrablóként tekintünk.
Talán ennek a felismerésnek köszönhetik egyre nagyobb népszerűségüket az olvasói piacon megjelenő újabb és újabb bookazine-ok. Ezek az időszakosan, általában negyedévente megjelenő, nagyalakú, vaskos magazin formátumú kiadványok igazi csemegét jelentenek a magvas cikkek, történelmi vagy gazdasági érdekességek és különleges képek kedvelőinek.
„Úgy gondolom, most jött el az idő, hogy tudatosak legyünk. Ezekben a válságos, háborús időkben nincs helye sodródásnak, kézben kell tartanunk az életünket. Az olvasás egy olyan mentsvár lehet, amelyhez az ember bármikor fordulhat. Sajnos keveseknek van ideje elmerülni egy több száz oldalas regényben, de ez nem is feltétlenül baj, hiszen egy bookazine hasonlóképp nyújthat inspirációt, kikapcsolódást, minőségi szórakoztatást. A lényeg, hogy lassuljunk le, tegyük félre a kütyüket, és olvassunk” – mondja Szilágyi Gábor, a PlanAll és a Remind bookazine alapítója.
