Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A TikTok, YouTube és a streaming szolgáltatók virágkorában már egyre kevesebb embernek jut eszébe, hogy kedvtelésből olvasson. Ez a szokás azonban nemcsak a szemünket kíméli, hanem még az agyunkra is remek hatással van. Na de mi történik, ha nem olvasunk többé?
Az olvasást már egyre kevesebben sorolják mindennapi tevékenységeik közé, kijelenthetjük, hogy igencsak veszített fényéből ez az egykor népszerű szabadidős tevékenység. A világ felgyorsult, már sokkal színesebb és gyorsabb módon juthatunk információhoz. A fiatalabb generációkhoz tartozók nagy része nem lelkesedik a könyvekért, bár meglepő módon mégis köreikben csökkent a legkevesebbet a szándék a kedvtelésbeli olvasásra.
A Science Alertlegutóbbi kutatása kiemelte, hogy az olvasással nemcsak saját magunknak, hanem az egész emberiségnek nagy szolgálatot teszünk, ugyanis óriási hatással van az agyunkra. Ahogy az is, ha teljesen felhagyunk vele.
Olvasással alakítható az agy
Mikael Roll fonetika professzor körülbelül ezer embert vont be kutatásába, amely során az olvasás hatásait vizsgálta a résztvevők agyán. Megkérdezettjei között persze nem csak könyvmolyok voltak, így árnyaltabb képet kaphatott azokról is, akik nem sűrűn vesznek könyvet a kezükbe.
A szakértő elmondása szerint a bal agyféltekében lehet a legintenzívebb mozgásokat felfedezni, és ezen belül is két régiót emelt ki az agyszerkezetből, amelyek a rendszeresen és jól olvasók körében aktiválódott legjobban. Ezek a halántéklebeny elülső része, valamint az úgy nevezett Heschl-féle gyrus, a felső halántéklebeny egyik redője. Ezek az agyi részek segítenek megérteni a szavakat és ezek segítségével kapcsolunk jelentést a különböző hangokhoz, szavakhoz.
Roll megfigyelte, azoknál, akiknél a Herschl-féle gyrus vékonyabb – így kevésbé tapad intenzíven a bal halántéklebenyhez –, azoknál valószínűbb a diszlexia vagy egyéb olvasási nehézség megjelenése.
A vékonyabb Herschl-féle gyrussal rendelkezőknek azonban több mielin található az agyában. Ez egy jótékony zsíros anyag, ami tulajdonképpen szigetelőanyagként vonja be az idegrostokat. A mielin teszi lehetővé a gyors kommunikációs sebességet az idegek között, tehát minél több van belőle, annál gyorsabban jár az agy. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a vékonyabb gyrus a jobb, ugyanis „az információk integrálását igénylő összetett képességek esetében a vastagabb általában előnyösebb”.
Az agyunk természetesen alakítható szerv, tehát, ha alapvetően vékonyabb gyrussal rendelkezünk, ez még megváltoztatható, például az olvasás rendszeresítésével. Roll megállapította, a rendszeres olvasással elérhető, hogy megvastagodjon a Herschl-féle gyrus.
Nem olvasunk eleget?
Az tehát, hogy könyvet veszünk a kezünkbe, jelentősen formálja az agyunkat, megváltoztathatja az agyunk képességeit. Természetesen ez fordított módon is működik, sorvasztani is tudjuk az egyik legkülönlegesebb és legértékesebb szervünket. Minél kevesebb időt töltünk olvasással, annál kevésbé lesznek meg a szükséges képességeink a mindennapi dolgok és a körülöttünk lévő világ megértésére.
Éppen ezért igen szomorú figyelni a legfrissebb statisztikákat, amelyek szerint a britek 50 százaléka már nem olvas rendszeresen, sőt, minden negyedik brit fiatal kijelentette, hogy még soha életében nem olvasott kedvtelésből.
A brit felnőttek 15 százaléka soha nem olvas rendszeresen kedvtelésből, ami 88 százalékos növekedést jelent 2015 óta
– írják a statisztikák. Arra is kitértek, hogy a megkérdezettek 28 százaléka csupán néhány percig képes figyelni arra, amit olvas, utána elveszíti a fókuszt. 30 százalékuk pedig nehezen, vagy egyáltalán nem fejezi be, amit elkezdett olvasni.
Úgy tűnik, a fiatalok körében még nem olyan bajos a helyzet, felmérése szerint
a Z generáció tagjainak 55 százaléka hetente egyszer vagy többször, 40 százaléka pedig mindennap olvas. 35 százaléka még többet is, mint a koronavírus-járvány előtt.
Nemcsak nyomtatott, de elektronikus formában is falják a könyveket, ráadásul mindenevők, az összes műfajba belekóstolnak, amely hatására a 2022-es évben közel 800 millió példány kelt el. Többek azért olvasnak papír alapú könyvet, mert egyre többször tartanak digitális detoxot, valamit kevésbé fárasztja a szemüket az elektronikus módszerhez képest.
A fiatalok Herschl-féle gyrusa tehát még egy ideig biztonságban lehet, de fontos, hogy inspiráljuk, ösztönözzük egymást az olvasásra, hogy ne vesszen el ez a hasznos és szórakoztató szokásunk, amely az egész emberiségre nagy hatása van.
Ez a világ legnépszerűbb könyve, mégis csak nagyon kevesen merik kézbe venni. Ha kíváncsi vagy miért, olvasd el ezt a cikkünket.
