Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az, hogy a vásárlás örömet okot, tudtuk. Az, hogy a férfiak nem bírják – tisztelet a kivételnek –, ha a nők vásárolnak, azt is tudtuk. De hogy nemcsak a vásárlás, hanem az öltözködés is boldogságérzetet okozhat, ennek most duplán örülünk. Kiderült, hogy az, amit viselünk, nagy hatással lehet az érzéseinkre.
Te is minden reggel alaposan átgondolod, hogy mit vegyél fel? Valószínűleg minden ruhád jó rád, többségében jól is áll, de még sincs mindig mindenhez egyformán kedved. Nem véletlen!
A színpszichológia szerint létezik a „dopaminos öltözködés”, aminek a lényege, hogy a hangulatunk fokozására nem mindegy, hogy milyen színt, textúrát vagy stílust választunk ki.
Mi az a dopamin?
A dopamint az úgynevezett „boldogsághormonok” egyikeként ismerjük (a szerotonin mellett), amely erősen befolyásolhatja a hangulatunkat, motivációinkat és az összpontosítási képességet. Általánosságban elmondható, hogy amikor dopaminszintünk a spektrum felső határán van, hajlamosak vagyunk jól érezni magunkat. Az alacsonyabb dopaminszint viszont depresszióssá, reményvesztetté tehet, és még az egyszerű napi feladatok elvégzéséhez szükséges energiánk sincs meg.
A dopaminszint természetes növelésére vonatkozó ajánlás eddig az elegendő és pihentető alvást, a testmozgást és a kedvenc zenénk hallgatását javasolta, ehhez a listához kapcsolódik most a ruhatárunk is.
Hogy működik a „dopaminos öltözködés”?
A „dopaminos öltözködés” lényegében olyan ruhák viselését jelenti, amelyek színei, textúrája és stílusa jól illik hozzánk, és amiben jól is érezzük magunkat. Nincs olyan szabály, hogy mindennap erős mintás, élénk színű ruhába kell öltözni. Csak azt kell hordani, amihez épp kedvünk van. Ennek az az oka, hogy míg egyesek úgy érzik, hogy a hangulatuk javul, amikor felveszik kedvenc kék szoknyájukat vagy neonsárga zoknijukat, mások kényelmetlenül érzik magukat ezekben a színekben, és inkább viselnek feketét, barnát vagy más semleges színek kombinációját.
Az egyik trükkös része a dopaminos öltözködésnek: a saját érzéseinkre kell figyelni, és nem arra, hogy az adott színről széles körben milyen elterjedt kulturális felfogás van.
Például a fekete a gyász színe, a vörös túl magabiztos, de nem az a lényeg, hogy a társadalom mit gondol, hanem hogy az adott személy miben érzi jól magát. A szín nem azt üzeni, amit gondolunk róla, hanem ahogy a viselője él benne. Ha valaki egy feketében lesz sugárzóan jókedvű, az át fog jönni, és teljesen mindegy, hogy a fekete valójában „elszomorít”.
Rosszkedv miatt vagy unalomból is betérhetsz a ruhaboltba
Dopamindressing – így nevezik azt a jelenséget, amikor a vásárlás elűzi a rossz hangulatot, az unalmat, az agyi jutalmazó központban pedig dopamin-tűzijáték indul egy-egy újabb ruhadarab megvételétől.
Ennek feszültségoldó hatása van, ilyenkor távolabbinak tűnnek a mindennapi aggodalmak, az összes bizonytalanságunkat és félelmünket elfedhetjük egy új blézerrel.
„Nincs baj a dopamindressinggel, ha csak „desszertként” része az életünknek, ha azonban a vásárlás rendszeres feszültségoldásként jelenik meg a mindennapokban, nem árt, ha megszólal a vészcsengő” – mondta dr. Szolnoki Nikolett divatpszichológia-szakértő, stílustanácsadó.
A szakértő szerint, ha azt vesszük észre, hogy egy-egy vásárlás után hamar jön az újabb sóvárgás, és újra át akarjuk élni a shoppingolás élményét, ha sokat időzünk a boltban vagy az online oldalakon, és ez más elfoglaltság rovására megy, továbbá, ha bűntudatunk van vásárlásaink után, esetleg el is dugjuk egy időre az új szerzeményt a családtagok elől, magunknak pedig azt mantrázzuk, hogy „ez volt az utolsó”, nem kizárt, hogy függési viszonyban állunk a vásárlással.
Fontos, hogy legyél tudatos vásárló.
Szerezz információt arról, milyen szín, fazon áll jól, miben érzed jól magad, így egy fenntarthatóbb, átláthatóbb kapszulagardróbot alakíthatsz ki, és még a párod sem fog szólni, hogy „már megint egy új ruha?” Ne felejtsd el, már mondhatod, hogy így vagy boldog.
