Különös helyről érkezik a segítség: ők az új magyar munkavállalók

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Elképesztő módon nőtt meg a munkavállalók egy típusának a száma, ők jelenthetik a megoldást a munkaerőhiányra?

Megháromszorozódott a nyugdíjas munkavállalók száma az elmúlt másfél évtized során. Az adminisztratív és a könnyű fizikai munka terén is egyre többen dolgoznak nyugdíj mellett, de sokan eredeti szakmájukban folytatják. 

Egyre súlyosabb a munkaerőhiány Magyarországon. Szakemberek szerint a megoldást nemcsak a külföldi munkavállalók behozatala jelentheti, hanem a munkaerő-tartalékok kiaknázása, és ebben fontos szerepe lehet a nyugdíjasoknak – írja a hrportál.hu.

Egyre több nyugdíjas vállal munkát Magyarországon
Fotó: Kelvin Murray / Getty Images Hungary

Megoldás lehet a nyugdíjasok munkába állása

Bár külföldön sokkal magasabb a már nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása, az elmúlt évtized során hazánkban is egyre gyakoribb, ha valaki nyugdíjazását követően nem a békés pihenőéveket választja, hanem tovább dolgozik, akár szakmájában, akár egy másik ágazatban. A leggyakoribb, hogy adminisztratív tevékenységekre vagy könnyű fizikai munkára alkalmazzák a szépkorúakat, ám sokan eredeti szakmájukban folytatják. 

Míg 2009-ben 31 000 nyugdíjas munkavállalót tartottak számon Magyarországban, az elmúlt 5 év alatt ugrásszerűen megnőtt a számuk, ugyanis innentől a cégek jóval kedvezőbben, járuléklevonások nélkül foglalkoztathatták őket. 2022-től ráadásul szochó-mentesen alkalmazhatnak nyugdíjaskorú munkavállalókat a munkáltatók, ami még csábítóbbá tette az alkalmazásukat. 

Már külön foglalkoztató irodák, munkaerő-kölcsönző cégek közvetítenek nyugdíjasokat. A legnépszerűbb állások között a mezőgazdasági idénymunkák, a takarítás, de a konyhai kisegítő éttermi kisegítő, szakács, pultos, pénztáros, eladó, árufeltöltő munkakörre is bőven várnak jelentkezőket. 

„Az életkorból is eredendően az éjszakás munkalehetőségek nem sorolhatók a közkedvelt és elsőként választott alternatívák közé, ugyanígy a nehéz fizikai munkák sem. Sokan abban a munkakörben helyezkednének el, amiben eddig is dolgoztak. Ám akadnak olyanok is szép számmal, akik nem szeretnélek ott munkát vállalni, ahol 40 évet lehúztak” –  nyilatkozta a lapnak  Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke

Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíjas munkavállalók nagy része inkább 4-6 órás munkarendet tartja kedvezőnek, és fontos az is, hogy munkahelye könnyen megközelíthető legyen számára.

A munka mellett a család is fontos

Az elmúlt évek során az is láthatóvá vált, hogy az év egyes szakaszaiban, például karácsony előtt vagy tavasszal sokkal több nyugdíjas áll vissza ideiglenesen a munka frontjára, míg karácsonykor és a nyári tanítási szünetben lecsökken a számuk – ilyenkor a családon belül segítenek, például unokákra vigyáznak. 

A részmunkaidős vagy alkalmi munkákkalakár 60-80 százalékkal többet keresnek, mint a nyugdíjuk, így ez a bevétel-kiegészítés komoly életminőségbeli javulással is együtt jár, azonban az is fontos, hogy szociális kapcsolataikra is jó hatással van a nyugdíjazás utáni munkavégzés. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.