Míg tavaly még négy magánnyugdíjpénztár működött, idén júliustól már csak két ilyen intézmény marad Magyarországon. Mutatjuk, mit jelent a változás a tagok számára.
A magánnyugdíjpénztári piac azért válik kétszereplőssé, mert április 1-jén beolvadt a Budapest Magánnyugdíjpénztárba az MKB Nyugdíjpénztár magán ágazata, július 1-től pedig a Szövetség Magánnyugdíjpénztár (korábbi Allianz) olvad össze a Horizonttal.
Az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár (korábban MKB) még a tavaly decemberi közgyűlésén döntött a Budapest Magánnyugdíjpénztárba való beolvadásról – emlékeztetett a Bank360. Az előbbi szeptember végén 21 milliárdos vagyonnal és 3400 fős taglétszámmal, míg az utóbbi december elején 42 milliárdos vagyonnal és 6 ezer taggal rendelkezett.
Egyre kevesebb magánnyugdíjpénztár marad Magyarországon
„Az egyesülés eredményeként – a mérethatékonyságból származó előnyök mellett – mindkét pénztár tagjai számára hosszabb időtávon biztosítottá válik a nyugdíjcélú megtakarításaik stabil kezelése” – kommentálta a döntést Németh Krisztián, az MBH Gondoskodás magán ágát befogadó Budapest Magánynyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Hasonló okokból döntött a Szövetség Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlése is a Horizontba történő beolvadás mellett.
A befogadó Horizont a hazai piac legnagyobb szereplője, 34 ezer tagja van jelenleg és 159 milliárd forintot kezel. A beolvadás után a taglétszám 42 ezer fölé emelkedik majd, a kezelt vagyon pedig bőven meghaladhatja a 200 milliárd forintot.
Ez az egyetlen olyan magánnyugdíjpénztár, amely járadékot is szolgáltat.
„A pénztártagok érdekében és a hosszútávú működés biztosítása érdekében hoztuk meg ezt a döntést” – magyarázta Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Nyugdíjpénztár ügyvezetője a lapnak. A tagoknak nincs semmiféle teendőjük az összeolvadás kapcsán, de a Horizontba is ugyanúgy fizetniük kell majd a tagdíjakat annak érdekében, hogy tartósan meglegyen a 70 százalékos tagdíjfizetési arány. Ha ez nincs meg, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elrendeli a pénztár végelszámolásást.
Megéri tagnak lenni
Ahogy azt a Díványon is megírtuk nemrég, nem csak önkéntes nyugdíjpénztári, de magánnyugdíj pénztártagnak is megéri lenni, ugyanis akár kétszámjegyű pluszt is elkönyvelhettek már azok a nyugdíjpénztári tagok, akik az elmúlt hónapokban a kockázatosabb befektetések mellett döntöttek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint az intézmények tavaly 21,2 százalékos nettó átlaghozamot értek el az első három hónap eredményei alapján.
Az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések esetén a tavalyi átlaghozam is 25 éves csúcsnak számított a területen, és szinte minden alap kétszámjegyű pluszban zárt, a lendület pedig idén sem tört meg. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan a magánnyugdíjpénztárak esetében is a legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben, az idei eredmény eddig 2,7-5,1 százalék közötti. A közepes kockázatú, kiegyensúlyozott alapok ugyan szerényebb hozamot értek el , de kivétel nélkül pluszban vannak, mindössze egyetlen, klasszikus alap került mínuszba.
